40. hét: Füge - nálunk is megterem

Egyike a legősibb kultúrnövényeknek. Gyakran esik szó róla az Ószövetségben, amely a gabona, az olajbogyó és a szőlő mellett az "ígéret földjének" legfőbb kincsei közé sorolja.

Története

Később, a római történelemben fordul gyakran elő; Romulus és Remus, Róma későbbi két városalapítója egy fügefa árnyékában szopta a farkasanya tejét. A szárított füge a római légiók katonáinak fontos útielemózsiája, mert kis helyen elfér, tápláló és nem romlik.

füge

A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is, ahol olcsó néptáplálék, aszalják, és bort is készítenek belőle.

Fő termőhelyei jelenleg Franciaországban, Spanyolországban, Törökországban, Kaliforniában vannak. Dél-Bulgáriában és Jugoszlávia melegebb tájain koronás fákból álló ültetvényeket létesítenek belőle, sőt adott körülmények között el is vadul.

Hazai meghonosodásának időpontját a különböző szerzők eltérően ítélik meg. Nagyon valószínű, hogy a 14. században, az Anjouk uralkodása idején, az olasz kapcsolatok révén kerültek el hozzánk, de az is lehetséges, hogy ekkor csak a fügegyümölcsöt hozták el a kereskedők, de a termelésével még nem foglalkoztak. Más vélemények szerint, amikor a szeszes italoktól eltiltott törökök kivágták a hegy-oldali szőlőket, a területet fügebokrokkal népesítették be.

Dr. Jeszenszky Árpád, a füge életmódjának legkiválóbb hazai ismerője erről a következőket írja: "Hazánkban a legöregebb fügebokrokat a Gellérthegy déli lejtőjén, a szálloda felett, közel a Szabadság-szoborhoz találhatjuk.

-15 °C-nál nagyobb hidegben ágai a földig lefagynak, de aztán mintha semmi sem történt volna, újra kihajtanak, elpusztíthatatlanok. Sajnos, egy lefagyás után csak három év múlva teremnek, feltéve, hogy újabb fagy nem éri őket. Különben gyümölcseiket senki sem élvezheti, mert a járókelők éretlenül leszaggatják."

Szerte az országban, sokfelé termelik: Buda-vidék, Szentendre, Tihany, Badacsony, Pécs, Esztergom, de még Szabolcs megye is otthont adott ennek az édes jövevénynek.

Hűvösebb klímájú vidékeken is előfordul. Sussexben Sir Thomas Becket, II. Henrik angol király kancellárja már a 12. században ültetett fügebokrokat. A Bodeni-tóban levő Mainau szigetén Esterházy Miklós (a sziget akkori gazdája) 1827-ben hat fügebokrot ültetett, és ezek még ma is teremnek.

A fügenövény egyébként népes családból származik. Közeli rokona az eperfának, a szobai fikusznak és a gumifának is. Neve is a Ficus-ból ered, akárcsak az angol 'fig' és a német 'Feige'.

Termesztése

A füge 3-4 m magas bokrot nevel, amelynek arasznyi zömök törzse és szétterülő, laza koronája van. Levelei nagyok, öblösek (ezért látszottak alkalmasnak az "illetlen" testrészek elfödésére). Virága különös, ún. serlegvirágzat, ami leginkább egy diónyi bimbóhoz hasonló. Ez meghúsosodik, és 5-8 cm átmérőjű, zöld, barnás vagy lila, belül pirosas gyümölccsé érik.

Féltrópusi növény, amelyet - ennek megfelelően - meleg, napsütötte, szélvédett helyre, délre néző falak elé kell ültetni.

A talajban nem válogat, hiszen Afrika nyugati partjain még a homok megkötésére is használják. Megnő a sziklás, száraz talajokon is. Nálunk azonban - mint vendégnövénynek - mégis kedvezni kell neki, mert meghálálja a jó földet, a trágyát és a gyomtalanítást. Tartós szárazságban öntözni is kell, mert különben gyümölcsei aprók maradnak, sőt lerúgja Őket.

Kétéves, gyökeres növényeket ültessünk, mert ezek erednek meg a legbiztosabban. Az őszi ültetésű csemetéket alaposan öntözzük be és kupacoljuk fel földdel. Házilagos szaporítása is igen egyszerű: porbujtással minden lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. Tömegesebben fásdugványozással is szokták szaporítani.

A kiültetett csemetét az első évben hagyjuk szabadon növekedni. A második év tavaszán a vesszőket a föld színéig visszavágjuk, és a fejlődő 5-6 hajtásból alakítjuk ki a részarányos bokrot, illetve a déli falhoz simuló sövényt. Az egészséges fügebokor a későbbi években sok új hajtást nevel. Ha ezek sűrűn állnak, akkor megritkítjuk őket, és a száraz ágakat tőből kimetsszük. Ha a vesszők visszafagynak, akkor a száraz részeket lombfakadás után vágjuk le.

A fügebokor a telepítés utáni 3-4. évben kezd el teremni. Az éves vesszőkön a rügyek későn, május közepén fakadnak ki, és ekkor már rajtuk vannak a kis fügék ("fügét mutatnak"). Többek között ezért se szabad a fügebokrot visszametszeni, mert akkor a termést metsszük le! Az áttelelt kis fügék augusztusra érnek be. A nyár folyamán azonban az új hajtás levélhónaljában is fokozatosan megjelennek a gyümölcskezdemények, amelyek októberig - ha hosszú és meleg az ősz - ugyancsak beérnek. 1983-ban például mind az első, mind a második termés bőséges volt. A be nem érett második termés a tél folyamán a hajtásokról lehull.

A mi fügebokraink kivétel nélkül adriai típusúak; ezek megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. A gyümölcsök aszalásra nem alkalmasak.

A déli országokból hozzánk kerülő, koszorúba fűzött, préselt füge a szmirnai típusú bokrokról származik. Ezek virágja megporzásra szorul, és ezt egy roppant apró rovar, a fügedarázs végzi el. Megtermékenyítés hiányában a termés éretlenül leesik a bokorról. Nálunk azért nem lehet az egyébként értékesebb szmirnai fügét termeszteni, mert a fügedarázs nem viseli el a mi hideg teleinket.

A fügének alig van kártevője és betegsége, tehát rendszeres növényvédelemre nem szorul.

Annál inkább kell ügyelni arra, hogy a termést viselő vesszők el ne fagyjanak, mert bizony a növény minden része fagyérzékeny, és -15 °C-nál hidegebb idő esetén a takaratlan fügebokrok súlyos fagykárokat szenvednek.

Ezért lombhullás után a fiatal bokrokat vegyük körül kukoricaszárral, náddal, szalmával, és az ágak közét töltsük meg falombbal. Az idősebb, terjedelmes bokroknál ez nagy nehézséget jelent, de nem is annyira szükséges. Tavasszal, a fagyok elmúltával a "télikabátot" vegyék le a bokorról.

Felhasználása

Az első termés az áttelelt vesszőkön érik be, és július végén szüretelhető. Napfényes, hosszú ősz esetén a második termés is beérik. Ezeket a gyümölcsöket októberben, a szőlő szüretével egyidejűleg lehet betakarítani. A füge gyümölcse csak teljesen éretten élvezhető. Az éretlen vagy félérett gyümölcs tejnedvet ereszt, fanyar, kellemetlen ízű. A fél-érett gyümölcs a fáról leszedve nem érik tovább, éretlen marad.

Az érett füge viszont mézédes, puha, kellemes zamatú. Nehezen szállítható, és háztartási hűtőszekrényben is csak néhány napig lehet eltartani. Valódi házikerti gyümölcs.

Egy termőkorú fügebokor 15-20 kg gyümölcsöt érlel. Jeszenszky Árpád szíves szóbeli közlése szerint 1960-ban még élt Vonyarcvashegyen egy kb. 80 éves fügebokor, amely a gazdája szerint 500-600 gyümölcsöt is termett évente. Ezt a bokrot nevezték el "Keszthelyi barná"-nak. Sajnos, egy építkezés alkalmával nyomtalanul kiirtották.

A fügéből kitűnő befőtt, cukrozott gyümölcs, bor és pálinka készülhet.

Hazájában - a szmirnai fügét - 40-50 °C-on aszalják, majd koszorúba fűzik, vagy hordóba préselik; így télen is nagyon fontos és értékes néptáplálék. Az olaszok a szárított fügegyümölcsöt megpörkölik, megőrlik, és kávét főznek belőle.

Fügéről a hobbikert.hu oldalon >>