Bálint Gazda Honlapja | A kert, a kertész, a kertészet és a kertészkedés oldalaBálint Gazda Honlapja | A kert, a kertész, a kertészet és a kertészkedés oldala

25. hét: Málna - nem csak medvéknek

E-mail Nyomtatás

A Kárpátoknak és előhegyeinek - a magyar középhegységeknek - sokféle őshonos gyümölcsfája van. Ezek közé tartozik a vadalma, a vadkörte, a berkenye, a vadcseresznye, a galagonya, a kökény és a málna is.

Története

A múlt században, amikor az erdőkben folytatott gyűjtögetésnek (gally-, gomba-, gyógynövény-, gyümölcsszedés) a szegény emberek életében olyan nagy jelentősége volt, sok málnát gyűjtöttek be a tölgyerdők széleiről, tisztásairól, és ez a szokás egészen a 20. század közepéig tartott. (A két világháború között megjelent gyermekkönyveknek még kedves motívuma volt az erdőszélen málnázó mackócsalád.)

málna

Az életmód megváltozásával egyre több kertben kezdtek málnát termelni, és a termelőkedv fokozódásához hozzájárult az is, hogy az akkoriban hozzánk került málnafajták alig valamivel voltak kevésbé illatosak, ámde nagyobb szeműek, mint az erdőben termettek.

A málnanövény botanikai-morfológiai értelemben ún. félcserje. Ez azt jelenti, hogy a vesszői csak két évig élnek: az első évben kifejlődnek, a másodikban elágaznak, virágot fejlesztenek és gyümölcsöt érlelnek, majd elszáradnak. Az elpusztult vesszőket új sarjak pótolják.

A gyümölcstermő növény - politikai-gazdaságtani kifejezéssel élve - termelőeszköz, amely a termény, a gyümölcs előállításának elengedhetetlen feltétele. Ez a termelőeszköz nagyon összetett lehet, mint pl. az almafa, amely kiterjedt gyökérzetből, hatalmas, bonyolult szöveti rendszerű törzsből és ugyancsak sokféle elemből szerveződött koronából áll.

A málnagyümölcs termelőeszköze (a málnabokor) ehhez képest roppant egyszerű: a föld alatt bojtos gyökérzet, a föld fölött egy- és kétéves vesszők alkotják a gyümölcstermő "gépezetet".

Érdemes ehhez még hozzátenni, hogy a málna nagyon gyorsan termőre fordul: az ültetés utáni évben vesszőket fejleszt, és a rákövetkező évben már terem is, ami nagy előny! A málnatövek 8-10 évig hozzák gyümölcsüket, azután már ajánlatos más helyre telepíteni a sarjakat.

A málnafajtákat két nagy csoportba osztjuk: az egyszer termők és a kétszer termők csoportjába. A házikertben mindkettőnek van létjogosultsága, mégis inkább az egyszer termők ültetése javasolható, mert a kétszer termő fajták második gyümölcsérése idején - szeptemberben - sokféle, más gyümölcs között válogathatunk.

Termesztése

A málna a jó szerkezetű, vízzel, levegővel és tápanyagokkal egyidejűleg bőven ellátott talajok növénye. Szélsőséges talajokon, futóhomokon vagy ahol a felszíni talajréteg alatt mészkőpad, kavicsréteg, esetleg magas talajvíz helyezkedik el, nagyon kockázatos málnát telepíteni. A nagy mésztartalom (pH 8,0 >) se előnyös, mert gyenge fejlődést, sárgulást okoz. Az ilyen helyeken a málnatövek 3-4 év alatt legyengülnek, elhatalmasodnak rajtuk a betegségek és a kártevők.

A sok vizet fogyasztó növények közé tartozik, amiben nemcsak viszonylag nagy lombjának van szerepe, hanem annak is, hogy bojtos gyökerei rendkívül sekélyen, alig néhány centivel a talaj felszíne alatt helyezkednek el, tehát abban a talajrétegben, amely könnyen és gyakran kiszárad. Ezért a csapadékos időjárás, a magas légnedvesség kedvez a málnatermelőknek. Ezzel szemben a tartós szárazságot nagyon megszenvedi: az érőfélben levő bogyók rásülnek a vesszőkre, a vesszők alsó levelei elhalnak, a tő felkopaszodik. Ezért a száraz, meleg helyen telepített málnásokat rendszeresen és bőségesen kell öntözni.

Szaporítóanyagát mindenki maga is előállíthatja, ha egészséges - főleg vírusmentes - és jó fajtájú anyatövekkel rendelkezik, akkor fölösleges a telepítéshez vagy a pótláshoz szükséges gyökérsarjakért pénzt kiadni.

A jó kondícióban levő málnatövek a termővesszők közelében új tősarjakat hoznak, és ezzel megújulnak, ezenkívül a tő körül kisebb-nagyobb távolságban gyökérsarjak is törnek elő. Ezek megnehezítik a talajművelést és a növényvédelmet, ezért rendszeresen irtjuk őket. Ha azonban szükség van rájuk, akkor megkíméljük a sarjakat, hogy ősszel telepítésre vagy pótlásra alkalmasak legyenek.

A málnát - akárcsak a többi gyümölcstermő növényt -ősszel célszerű ültetni. Ezt megelőzően a talajt lássuk el bőségesen szerves trágyával (istállótrágya, komposzt, tőzeges fekál stb.) és műtrágyával is. A talajt 40-50 cm mélyen kell meglazítani. A sarjakat úgy telepítjük el, hogy a sorok egymástól mért távolsága 120 cm legyen, a tövek pedig a sorokban 80 cm-re álljanak egymástól. A málnás gyors fejlődésének egyik fontos előfeltétele az, hogy erős sarjakat ültessünk, olyanokat, amelyeknek nagy, bojtos gyökerük van, és a vessző tövén 1-3 vastag, elálló járulékos rügy található. Ez utóbbiakból fejlődnek a hajtások.

Ültetés előtt - ha hosszabb ideig szállítottuk a sarjakat - egy-két órára beáztatjuk a szaporítóanyagot, hogy elvesztett vízkészletét visszaszerezhesse. Ültetés közben ügyeljünk a helyes mélységre (se mélyebben, se magasabban) és arra, hogy a járulékos rügyek épek maradjanak.

Már az első évben szükség lesz a sarjak kordában tartására, mert különben a kerti málnás nagyon rendezetlen képet nyújt. Ehhez támrendszert kell építeni, ami 4-5 méterenként levert testesebb karókból és az azokra feszített vízszintes fém- vagy műanyag huzalokból áll. Az ikerhuzalok közé a vesszőket kötözés nélkül húzhatjuk be. Általában két vagy három huzalpárra van szükség.

A málnás nagyon erősen gyomosodik, hiszen ahol a málna jól érzi magát, ott a gyomok is burjánozhatnak. Nem kerülhetjük el a testesebb gazok kigyomlálását amellett, hogy rendszeresen kapálunk. Nem szabad mélyen kapálni, csak a felszínt kell porhanyítani, és a gyomokat kivágni, mert a mély talajműveléssel elvágjuk a sekélyen elhelyezkedő gyökereket.

Az őszi ültetés után tavasszal arasznyira vágjuk vissza a vesszőket. Ebben az évben őszre már több vesszőnk is lesz, ezeket 150 cm fölött visszavágjuk. A következő tavaszon csak arra ügyelünk, hogy egy tövön 3-4 vesszőnél több ne legyen. A második évben termésérlelés után közvetlenül a letermett vesszőket tőből kivágjuk, és ezután se hagyunk meg 4-7 vesszőnél többet.

A málnát sokféle kártevő és betegség fenyegeti, ezért rendszeres permetezésre szorul.

Fajtái közül a Nagymarosi kissé apró bogyójú, de kellemes zamatú; a Malling Promise erős növekedésű, sarjadzó, bőtermő, nagy gyümölcsű, a Malling Exploit az előzőhöz hasonló, de nem érzékeny a talaj mésztartalmára Az egyetlen kétszer termő málnafajtánk a Lloyd George fagyérzékeny, de igen mutatós gyümölcsöket terem.

Felhasználása

A málna igen értékes gyümölcs, mert viszonylag korán érik, amikor még nincs más gyümölcs. Jelentős mennyiségű cukrot, szerves savakat, C-, B1-, B2-vitamint tartalmaz.

A gyümölcsök először a fürtök csúcsán érnek be, és fokozatosan válnak fogyaszthatóvá. Csak teljes érettségben érdemes betakarítani, mert álltában nem érik meg. A szedésre érett gyümölcs viszont a bokron gyorsan túlérik, elveszti üde színét és kellemes ízét; a bogyók szétesnek és a földre hullanak. Ezért fontos, hogy a szüret időpontját jól határozzuk meg. Reggel vagy borús, hűvös időben szedjük.

Ha lehet, akkor frissen fogyasszuk, lehűtve. Hűtőszekrényben - takarás nélkül - legföljebb 2-3 napig tartható el, utána gyorsan megpenészedik.

A málnából lé, szörp, dzsem készíthető, mélyhűtésre is kiválóan alkalmas.

Szóljon hozzá!
Ossza meg Ön is tapasztalatát a fentiekkel kapcsolatban, vagy egészítse ki az írást.
Új hozzászólás írásához kérjük jelentkezzen be vagy regisztráljon.

5 perc kert

Kérjen emlékeztetőt az aktuális kerti munkákról! Kérdezzen, válaszoljon, írjon és ismerkedjen. Regisztráció »



 

Növénykereső