Évek óta alkalmazom a kerti komposztálást.A baj csak az, hogy az átrostált komposztot kiszórva a kertbe, (pl.paradicsom, paprika, uborka palántázásánál) rengeteg gyomnövény kel ki a kiszórt földből.
Kérdésem: lehet-e valamilyen vegyszerrel vagy más módon elpusztítani a komposztálást túlélő gyomnövények magvait?
Válaszaikat előre is köszönöm! Sándor
A kérdést Piger Sándor tette fel 2011.06.28 17:17 időpontban. Ha tud, válaszoljon a kérdésre, és ossza meg tapasztalatait.
Hogyan válaszoljak?
Ha Ön arra kíváncsi, hogy hogyan válaszoljon, akkor Ön igazán lelkes, jó kertész! Ha a kérdésre még nem érkezett válasz, vagy érkezett, de Ön ki tudná egészíteni, esetleg teljesen más a véleménye, akkor írja meg a lent található részen. A kérdező nagyon hálás lesz!
Problémájára több megoldás is van, egyik sem igényel vegyszert, csak egy kis odafigyelést, egy kis plusz munkát. Először is , az első és a legegyszerűbb az az, ha nagyobb figyelmet fordít arra, hogy minél kevesebb magos vagy virágzása utolsó szakaszában lévő gyom kerüljön a komposztalomba. A következő lépés talán az lehetne ha változtat a komposztálási módszerein, és a „meleg” vagy gyorsított komposztálást alkalmazza, a mostani helyett. A meleg komposztálás esetében kicsit jobban oda kell figyelni nitrogénben gazdag („zöld”) és szénben gazdag („barna”) hulladékok ideális keverésére arra, hogy a komposzthalom ne legyen se túl nedves, se túl száraz, minél jobban össze kell aprítani, a komposztálandó anyagot és megfelelő méretű halomba rendezni. Vannak kertészek akik oldalról szigetelt, és felülről is leterített halmot készítenek, mások előre gyártott műanyag edényekben komposztálnak. A meleg komposztálás előnye, hogy a lebomlás kezdeti szakaszában, amikor a bakteriális tevékenység hatására hő fejlődik az egész halom át tud melegedni, (ellentétben a passzív, vagy hideg komposztálással ahol csak rövid életű forró gócok jelennek meg) és a halom belsejében a hőmérséklet annyira magas lesz ami a magvak jelentős részét csiraképtelenné teszi. A kirostált, megérett komposztot további két módszerrel lehet fertőtleníteni. Az egyik a solarizálás, ami abban áll, hogy egy földre terített fóliára egyenletesen elterítjük a komposztot, könnyed öntözéssel átnedvesítjük ha túlságosan száraz lenne, majd egy másik, fekete fóliával leterítjük, lezárjuk. Mindehhez természetesen egy napsütötte, déli fekvésű helyet választunk, hogy a tűző nap áthevítse a fólia alatti komposztot. A nedves komposzt ezzel a módszerrel is felmelegíthető egy két napi kezelés után annyira, hogy a gyommagvak nagy része csiraképtelenné váljon. Az is egy megoldás ha a kirostált, előkészített komposztot egyszerűen leforrázzuk, majd pár percig állni hagyjuk a forró vízben. Hátránya csak annyi, hogy nagy mennyiségű komposzttal nem igazán használható, de ha csak virágföldet akarunk keverni a cserepes virágainkhoz, akkor jobb megoldás, mint a solarizálás. Sok sikert!
Válaszoljon a kérdésre!
Ossza meg Ön is tapasztalatát a fentiekkel kapcsolatban, vagy egészítse ki az írást.
2011-06-28 19:38
Problémájára több megoldás is van, egyik sem igényel vegyszert, csak egy kis odafigyelést, egy kis plusz munkát. Először is , az első és a legegyszerűbb az az, ha nagyobb figyelmet fordít arra, hogy minél kevesebb magos vagy virágzása utolsó szakaszában lévő gyom kerüljön a komposztalomba. A következő lépés talán az lehetne ha változtat a komposztálási módszerein, és a „meleg” vagy gyorsított komposztálást alkalmazza, a mostani helyett. A meleg komposztálás esetében kicsit jobban oda kell figyelni nitrogénben gazdag („zöld”) és szénben gazdag („barna”) hulladékok ideális keverésére arra, hogy a komposzthalom ne legyen se túl nedves, se túl száraz, minél jobban össze kell aprítani, a komposztálandó anyagot és megfelelő méretű halomba rendezni. Vannak kertészek akik oldalról szigetelt, és felülről is leterített halmot készítenek, mások előre gyártott műanyag edényekben komposztálnak. A meleg komposztálás előnye, hogy a lebomlás kezdeti szakaszában, amikor a bakteriális tevékenység hatására hő fejlődik az egész halom át tud melegedni, (ellentétben a passzív, vagy hideg komposztálással ahol csak rövid életű forró gócok jelennek meg) és a halom belsejében a hőmérséklet annyira magas lesz ami a magvak jelentős részét csiraképtelenné teszi.
A kirostált, megérett komposztot további két módszerrel lehet fertőtleníteni. Az egyik a solarizálás, ami abban áll, hogy egy földre terített fóliára egyenletesen elterítjük a komposztot, könnyed öntözéssel átnedvesítjük ha túlságosan száraz lenne, majd egy másik, fekete fóliával leterítjük, lezárjuk. Mindehhez természetesen egy napsütötte, déli fekvésű helyet választunk, hogy a tűző nap áthevítse a fólia alatti komposztot. A nedves komposzt ezzel a módszerrel is felmelegíthető egy két napi kezelés után annyira, hogy a gyommagvak nagy része csiraképtelenné váljon.
Az is egy megoldás ha a kirostált, előkészített komposztot egyszerűen leforrázzuk, majd pár percig állni hagyjuk a forró vízben. Hátránya csak annyi, hogy nagy mennyiségű komposzttal nem igazán használható, de ha csak virágföldet akarunk keverni a cserepes virágainkhoz, akkor jobb megoldás, mint a solarizálás.
Sok sikert!
A válaszok RSS-csatornája.