Hogy kezdjünk hozzá?
A komposztkeret a kert félreeső félárnyékos részére kerüljön, a komposztáló edény inkább egy napsütötte helyre. Fontos, hogy közvetlen a talajra kerüljön, alatta ne legyen lebetonozott, vagy lekövezett rész. A komposztálásban számtalan élőlény vesz részt, ezeknek egy része majd a talajból fog átkerülni a komposztba, másrész a fölösleges nedvességet be fogja inni a föld. A folyamat beindulása gyorsítható, ha az edény vagy halom aljára félig érett istállótrágya, vagy félig érett komposzt kerül.
A komposzt keretbe, vagy komposztáló edénybe ezután folyamatosan lehet dobni a fent említett anyagokat, lehetőleg kiegyensúlyozot tan a barnákat és a zöldeket. Ha nyáron túl gyakran kerülne fűnyesedék, akkor tojáskarton, gyűrött újságok rétegezésével lehet szárazabbá, egyensúlyosabbá tenni, ősszel, pedig amikor már csak száraz falevél kerülne bele, akkor néha megöntözni. Ha megfelelő keverék kerül az edénybe/halomba akkor átforgatásra nincs is szükség, a komposzt nem fog sem kiszáradni sem befülledni és rothadásnak indulni.

Hogyan „szüreteljük”?
A lebomlás 10-18 hónapot vesz igénybe, ezért ha van rá lehetőség praktikus minden évben új komposzthalmot kezdeni, harmadik évtől kezdődően az első keretben már kiérett komposztnak kell lennie. A komposztáló edényt leemelni kell a komposztról, majd a felső (még friss) és középső (már korhadó) réteget visszahelyezni, és az alsó (kiérett) réteget „leszüretelni”.


Hogyan használjuk?
A jó, kiérett komposzt morzsalékos, kellemes illatú, barnás színű földszerű anyag, de nem talaj! Éppen ezért leginkább talajfeljavítás ra, vagy földkeverékekbe ajánlott használni vagy talajtakarónak (mulcsnak). Önmagában cserepes virág ültetésére nem alkalmas.

Személyes tapasztalatok.
Nemcsak komposztáló edényben, de keretben is komposztálok. Az edénybe a konyhai, háztartási hulladék kerül, amihez néha rakok egy kis fűnyesedéket, vagy száraz falevelet. Saját komposztáló edényem 120 L méretű, és a folytonos töltögetés mellett sem telt meg másfél év alatt. Nyáron, amikor aktívabb benne az élet a bele került anyag hamar összeroskad, egy –másfél év után már használható komposzt találtató az aljában.
A komposzthalomba a fűnyesedéket, a faleveleket és az aprított gallyat szoktam rakni, ezt általában három évig érlelem, egyszeri átforgatással. Három év után a halomból homogén, sötétbarna jó minőségű komposzt érik
Az őszi faleveleket lehet külön önmagukban is, vagy kevés füvel keverve korhasztani, ebben az esetben a lebontásban nagyobb szerepe van a gombáknak, mint a baktériumoknak. Az így nyert levélföldet már egy éves érlelés után használható talajtakarásra, tápanyagban ugyan nem gazdag, de nagyon jó mulcsanyag, vagy vízvisszatartó a talajba keverve. Virágföldkeveré kek esetében a tőzeget lehet helyettesíteni a levélfölddel, de ehhez már legalább másfél- két évet kell korhasztani.

Érdekességek
A diófalevél külön kategória, leegyszerűsítve csak annyit, hogy jobb külön halomba komposztálni, kevés fű hozzáadásval, és egy –két évvel hosszabb ideig mint más fák leveleit.
A „gilisztafarm” egy olyan komposztálási módszer ahol a fő szerep a trágyagiliszták nak jut. Az edénybe elkészített zöldségek, és egyes főt ételek is belekerülhetnek . A gilisztafarmból nemcsak komposztot, de komposzt levet is lehet „csapolni” amiből tápoldat készíthető, és egy jól működő gilisztafarm állítólag a konyhában, vagy erkélyen is zavartalanul, kellemetlen szag nélkül dolgozik.

Remélem kielégítettem kíváncsiságát. A komposztálással is úgy van, mint miden egyéb kertészeti praktikával: csinálni kell, és néhány év alatt rájön a lelkes kertész a legmegfelelőbb módszerre.
Sok Sikert!