Az idén elterveztem,hogy kipróbálom a csalánlével való védekezést a levéltetvek ellen.Ma el is készitettem kb:1.5kg csalánlevél és 15l kútviz.Pár nap múlva gondoltam kipróbálni.A következő kérdésem lenne.Nem lessz e túl tömény az oldat?A másik:több csalán szárvég tele volt levéltetűvel.Akkor ,hogy van ez?Majd elfelejtettem,2-3-4 éves körte és kajszi fáim vannak.üdvözlettel o csaba
A kérdést Osváth Csaba tette fel 2011.04.23 16:25 időpontban. Ha tud, válaszoljon a kérdésre, és ossza meg tapasztalatait.
Hogyan válaszoljak?
Ha Ön arra kíváncsi, hogy hogyan válaszoljon, akkor Ön igazán lelkes, jó kertész! Ha a kérdésre még nem érkezett válasz, vagy érkezett, de Ön ki tudná egészíteni, esetleg teljesen más a véleménye, akkor írja meg a lent található részen. A kérdező nagyon hálás lesz!
A körtefa és a cseresznye fekete tetvei ellen sokkal hatásosabb és megbízhatóbb, mindig jelenlévő dolgot ajánlok:
a fák tányérjába -tetűmágnest-, sarkantyúkavirágot kell ültetni. ennek vastag fonákján tömegesen élnek, míg a fákon nyomokban sem lesznek. Így nőttem fel, hatalmas körtefák alatt, alattuk sarkantyúvirág. Nagyanyám 1888-ban született nagygazda dédapám szőlőt is nemesített a Felvidéken. Azaz ez eléggé régi tapasztalat A körtebolha és tojásai ellen pedig olajat használok: vazelinolaj -Agrol, repceolaj -Biloa- napraforgóolaj -Vegasol eReS, ebben kén és réz is van olajjal együtt- Megfulladnak a száradó olaj alatt -atkák, tetvek, egyebek-, ezzel szemben nem alakulhat ki ellenállóképesség soha.
Egészséges termést kívánok: Kovács Z., Budaörsről.
Az erjesztett csalánlével lehet hígítás nélkül is permetezni? Töményen talán hatásosabb lenne.
Kedves Lotti,
Az erjesztett csalánlével nem ajánlott töményen permetezni, lehet hogy a levéltetvek egyből elpusztulnának, de pusztulna vele a növény is. Ami kis mennyiségben orvosság, az nagy mennyiségben méreg!
Növényerősítőként, levéltrágyaként szokták használni kissé töményebb oldatban (max 10%), de kimondottan levéltetű ellen a 2% is elégséges. Kísérletező kedvű kertész próbálkozhat kevésbé érzékeny növényeken különböző töménységű hígításokkal (2% os helyett 5% vagy 10%vagy 15%).
Idézet:
A másik kérdésem pedig az, hogy miért alkalmas a csalánlé levéltrágyának, milyen anyagok vannak benne, amik alkalmassá teszik erre?
Elméletileg bármilyen lágyszárú zöld növény vízben való erjesztése után a növényben található tápanyagok átkerülnek az oldatba, és így az erjesztett lé mint trágya használható, hacsak az illető növény nem tartalmaz valami növekedésgátló, vagy mérgező anyagot. A csalánlére is vonatkozik ugyanez, a növényben található főbb tápanyagok, mikroelemek, fémek az erjesztés során átkerülnek az oldatba, (ráadásul olyan formában, ami könnyen felvehető, könnyen hasznosítható) onnan pedig megint a talajba, vagy a kezelt növény leveleire. Tudott dolog, hogy a csalán a nitrogénben dús talajt szereti amit nagy mennyiségben fel is vesz és hogy a növény sok mikroelemet, ásványt tartalmaz. Nos ezek nagy része átkerül az oldatba.
Idézet:
Esetleg vannak más növények is, amelyek leve alkalmas levéltrágyának?
Mint fentebb említettem sok olyan növény van ami erjesztve trágyaként használható, a legelterjedtebb hármas az a csalán, fekete nadály és mezei zsurló. Ezeken kívül még a rebarbara levelét, gyermekláncfüvet, paradicsomnövényekről leszedett hónalj - hajtásokat, lucernát lehet a kiskertben ilyen irányban hasznosítani, mindegyiknek van a növénytáplálás mellett egyéb jótékony hatása is. A zsurló lé magas szilícium tartalmának köszönhetően a permetezet növényen kialakul egy védőpajzs a gombás betegségek ellen, a paradicsomlevelek erjesztett oldatának szaga távol tartja a káposztalepkét, a rebarbara magas oxálsav tartalma árt a levéltetveknek, a gyermekláncfű lé a fejlődést serkenti, a fekete nadály lének a kálium tartalma kiemelkedő a többihez képest. Üdv.
Az erjesztett csalánlével lehet hígítás nélkül is permetezni? Töményen talán hatásosabb lenne.
A másik kérdésem pedig az, hogy miért alkalmas a csalánlé levéltrágyának, milyen anyagok vannak benne, amik alkalmassá teszik erre? Esetleg vannak más növények is, amelyek leve alkalmas levéltrágyának?
ez nem a csalánléhez tartozik de a csalánból lehet trágyalevet is készíteni, ami helyettesíti a műtrágyát, stb. ha kíváncsi rá elmondom, hogy kell csinálni
A csalánlevet elsősorban, mint növényerősítőt, vagy levéltrágyát érdemes használni. Az erős egészséges jól táplált növények ellenállóbbak a betegségekkel szemben, jobban fejlődnek.
Levéltetvek ellen kétféle csalán recept is van. Az egyik recept 1kg csalán 10 liter vízhez (az ön esetében 1,5kg/15l) és 4 napig kell erjeszteni. Ezt a cseppet sem kellemes szagú anyagot 2% -os oldatban kell felhasználni (2 dl szűrt lé +10 l víz).
A másik recept esetében ugyanezt a mennyiségű csalánt és vizet kell összekeverni, de csak 12 órán keresztül áztatni. Ebben az esetben nem indul be az erjedés, ez csak egy egyszerű csalán ázat, ezt a levet vegyítés nélkül lehet használni. Ezen permetlevek hatása a hangyasav tartalomra vezethető vissza, ami a csalánnövényből az áztatás, erjesztés során kerül át az oldatba, ezért nem csoda, hogy a fiatal csalánhajtásokat megtámadják a levéltetvek.
A csalánlé és az erjesztett csalánlé viszont NEM fogja elpusztítani a levéltetveket, inkább elűzi, vagy távol tartja őket, így abban az esetben amikor a növényt már teljesen ellepték a kolóniák nem lesz annyira hatásos mint egy káliszappanos permetezés, ami szintén környezet és kertész kímélő. Sok sikert!
Válaszoljon a kérdésre!
Ossza meg Ön is tapasztalatát a fentiekkel kapcsolatban, vagy egészítse ki az írást.
2011-05-01 11:34
A körtefa és a cseresznye fekete tetvei ellen sokkal hatásosabb és megbízhatóbb, mindig jelenlévő dolgot ajánlok:
a fák tányérjába -tetűmágnest-, sarkantyúkavirá got kell ültetni.
ennek vastag fonákján tömegesen élnek, míg a fákon nyomokban sem lesznek.
Így nőttem fel, hatalmas körtefák alatt, alattuk sarkantyúvirág.
Nagyanyám 1888-ban született nagygazda dédapám szőlőt is nemesített a Felvidéken.
Azaz ez eléggé régi tapasztalat
A körtebolha és tojásai ellen pedig olajat használok: vazelinolaj -Agrol, repceolaj -Biloa- napraforgóolaj -Vegasol eReS, ebben kén és réz is van olajjal együtt-
Megfulladnak a száradó olaj alatt -atkák, tetvek, egyebek-, ezzel szemben nem alakulhat ki ellenállóképess ég soha.
Egészséges termést kívánok:
Kovács Z., Budaörsről.
2011-04-28 00:11
Kedves Lotti,
Az erjesztett csalánlével nem ajánlott töményen permetezni, lehet hogy a levéltetvek egyből elpusztulnának, de pusztulna vele a növény is. Ami kis mennyiségben orvosság, az nagy mennyiségben méreg!
Növényerősítőké nt, levéltrágyaként szokták használni kissé töményebb oldatban (max 10%), de kimondottan levéltetű ellen a 2% is elégséges.
Kísérletező kedvű kertész próbálkozhat kevésbé érzékeny növényeken különböző töménységű hígításokkal (2% os helyett 5% vagy 10%vagy 15%).
Idézet:
Elméletileg bármilyen lágyszárú zöld növény vízben való erjesztése után a növényben található tápanyagok átkerülnek az oldatba, és így az erjesztett lé mint trágya használható, hacsak az illető növény nem tartalmaz valami növekedésgátló, vagy mérgező anyagot.
A csalánlére is vonatkozik ugyanez, a növényben található főbb tápanyagok, mikroelemek, fémek az erjesztés során átkerülnek az oldatba, (ráadásul olyan formában, ami könnyen felvehető, könnyen hasznosítható) onnan pedig megint a talajba, vagy a kezelt növény leveleire.
Tudott dolog, hogy a csalán a nitrogénben dús talajt szereti amit nagy mennyiségben fel is vesz és hogy a növény sok mikroelemet, ásványt tartalmaz. Nos ezek nagy része átkerül az oldatba.
Idézet:
Mint fentebb említettem sok olyan növény van ami erjesztve trágyaként használható, a legelterjedtebb hármas az a csalán, fekete nadály és mezei zsurló. Ezeken kívül még a rebarbara levelét, gyermekláncfüve t, paradicsomnövén yekről leszedett hónalj - hajtásokat, lucernát lehet a kiskertben ilyen irányban hasznosítani, mindegyiknek van a növénytáplálás mellett egyéb jótékony hatása is. A zsurló lé magas szilícium tartalmának köszönhetően a permetezet növényen kialakul egy védőpajzs a gombás betegségek ellen, a paradicsomlevel ek erjesztett oldatának szaga távol tartja a káposztalepkét, a rebarbara magas oxálsav tartalma árt a levéltetveknek, a gyermekláncfű lé a fejlődést serkenti, a fekete nadály lének a kálium tartalma kiemelkedő a többihez képest.
Üdv.
2011-04-27 17:30
Az erjesztett csalánlével lehet hígítás nélkül is permetezni? Töményen talán hatásosabb lenne.
A másik kérdésem pedig az, hogy miért alkalmas a csalánlé levéltrágyának, milyen anyagok vannak benne, amik alkalmassá teszik erre? Esetleg vannak más növények is, amelyek leve alkalmas levéltrágyának?
Üdv, Lotti
2011-04-27 15:43
2011-04-27 10:09
A csalánlevet elsősorban, mint növényerősítőt, vagy levéltrágyát érdemes használni. Az erős egészséges jól táplált növények ellenállóbbak a betegségekkel szemben, jobban fejlődnek.
Levéltetvek ellen kétféle csalán recept is van. Az egyik recept 1kg csalán 10 liter vízhez (az ön esetében 1,5kg/15l) és 4 napig kell erjeszteni. Ezt a cseppet sem kellemes szagú anyagot 2% -os oldatban kell felhasználni (2 dl szűrt lé +10 l víz).
A másik recept esetében ugyanezt a mennyiségű csalánt és vizet kell összekeverni, de csak 12 órán keresztül áztatni. Ebben az esetben nem indul be az erjedés, ez csak egy egyszerű csalán ázat, ezt a levet vegyítés nélkül lehet használni. Ezen permetlevek hatása a hangyasav tartalomra vezethető vissza, ami a csalánnövényből az áztatás, erjesztés során kerül át az oldatba, ezért nem csoda, hogy a fiatal csalánhajtásoka t megtámadják a levéltetvek.
A csalánlé és az erjesztett csalánlé viszont NEM fogja elpusztítani a levéltetveket, inkább elűzi, vagy távol tartja őket, így abban az esetben amikor a növényt már teljesen ellepték a kolóniák nem lesz annyira hatásos mint egy káliszappanos permetezés, ami szintén környezet és kertész kímélő.
Sok sikert!
A válaszok RSS-csatornája.