A kajszifák pusztulását számos károsító idézheti elő. Talajban élő és rágó cserebogárpajor ok, melyek kártételüket rejtetten végzik, ezért időben védekezni sem lehet ellenük. Ha kipusztítanak egy fát, a következő élő fa gyökeréhez vonulnak. Újabban ápolt gyümölcsösökben is terjedőben van a kéregmoly és annak kártétele: a fatörzs kérge alatt élő lárvái rágcsálják a fa és a háncs részt, a növény tápanyagforgalm át lassítják majd leállítják, a fa kipusztul. A kórokozók közül többek között vírusok (Plum pox virus), baktériumok (Pseudomonas syringae), fitoplazma, gombák (Verticillium, Leucostoma) külön-külön vagy együttes fertőzéssel gyengítik, kipusztítják a fákat.
Visszavágva a még élő vessző, hajtást, vizsgálja meg annak színét: ha egyszínű, nem lát benne gyűrű alakban sárgásbarna színelváltozást , nem gombás eredetű az ok. A farész barnás színe belső parazita mikroorganizmus jelenlétét jelzi, a fát attól mentesíteni nem tudjuk. Visszacsonkolni érdemes minél előbb a fát. Az eszközöket - fűrész, metszőolló - munka után hipós oldattal vagy 70 %-os alkohollal fertőtlenítse le, a munkaeszközök felületére tapadt kórokozók a következő fára átvihetők.