Kedves Attila,

A mulcsozó fűnyírásnak az a nagy hátránya, hogy a gyep közé beaprított fűnyesedék nem tud olyan gyorsan lebomlani, mint amilyen gyakran újabb réteg kerül oda, ezért a fű között egy idő után vastag nemezszerű réteg jelenik meg. Ez történt az ön esetében is.

Ha mulcsozó, visszaaprító fűnyírót használunk akkor legalább egy évben kétszer gyepszelőztetés t kell végezni (ellentétben a kaszálékot összegyűjtő nyírás esetén amikor elég 3-4 évente megtépni e gyep közét), az az a betömődött száraz füvet, avart ki kell tépni a gyep közül. Ezzel a gyep lazábbá válik, jobban szellőzik, gyeptrágyázás esetén a tápanyagok jobban eljutnak a gyökerekhez.



A gyepszellőzteté s végezhető kézi szerszámmal, bérelt professzionális benzinmotoros gyepszellőztető vel, vagy villanymotoros kis házi készülékkel. Ezt az dönti el, hogy milyen nagy a gyepfelület, és milyen gyakran akarja „meggereblyézni ”.

A kitépett avarral viszont majd kezdeni kell valamit, az az nem árt kialakítani egy kis komposzthalmot a kert valamelyik félreeső sarkában.


Ami a fűnyesedék komposztálását illeti a fotókat elnézve én tudnék mit kezdeni a heti több zsák kaszálékkal.
Először is, ami levágás után 14 zsák, az a halomba rakás után egy héttel már csak egynegyede, annyira összeroskad.
Másodsorban az udvaron számos cserje, gyümölcsfa található amelyek tövét nagyon jól lehet mulcsozni a fűnyesedékkel, úgy hogy az a hiedelemmel ellentétben sem büdös nem lesz sem rendetlen hatást nem kelt az udvaron. A növények pedig, főleg a gyümölcsfák igencsak hálásak lesznek a talajtakarásért .

És végül pedig szintén a fotókból az derül ki, hogy elég tágas az udvara, nem hiszem hogy ne készíthetne egy 2 max 3 négyzetméteres komposztálót valamelyik félreeső részben és ez tapasztalatom szerint elég lenne a keletkező kerti (és konyhai ) hulladék lebontásához.
Sok sikert!