Ha eljő a tavasz
Kiangsuba vágyom,
Ahol fácán rikolt
S virágok lengnek hosszú,
karcsú száron.
(Ismeretlen japán költő verse, Kelecsényi Katalin fordítása )

A szőlő metszésével még várjunk

Azt szokták mondani, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát. Nos, ez könnyen lehetséges, de az is előfordul, hogy gazdaság-történelmi folyamatok megismétlődnek. Így van ez az általunk művelt kertész-szakmában is, amire jó példa a szőlőművelés alakulása: jó fél évszázaddal ezelőtt a szőlősgazdák áttértek a magasművelésre és kidolgozták ennek különféle módszereit. Mostanában pedig - különösen az alföldi borvidéken, ahol gyakoriak a súlyos fagykárok - ismét visszatérnek az alacsony, bak- és fejművelésre, amely nagyobb biztonságot és jobb borminőséget is ígér.

A ribiszke és köszméte most kéri a metszőollót

A szőlőtőkék metszésével még várhatunk néhány hétig, de a ribiszke és a köszméte bokrok metszése nem tűr halasztást. Ezek ugyanis a kora tavaszi felmelegedés hatására gyorsan fakadnak, kizöldülnek, megkésik a metszésük.

A kiskertekben törzses ribiszke csemetéket érdemes ültetni, mert ezek több, szebb gyümölcsöt teremnek és a gyümölcs szedése is sokkal kényelmesebb róluk, mint a bokrok ágairól. A család igényeinek megfelelően választhatunk a piros (Fertődi hosszúfürtű, Rondom, Jonkheer, Red Lake), a fehér és fekete bogyójú fajták közül.

A termő ribiszkebokrok vesszőit, gallyait először meg kell ritkítani, hogy szellős, napsütötte, hosszú életű korona alakuljon ki.

A vesszők visszavágásánál arra kell törekedni, hogy rajtuk minél több bokrétás termőnyárs (termőrügy) maradjon meg. A fekete ribiszke fürtjei többnyire az oldalrügyekből alakulnak ki. A korona kialakítása után ne feledkezzünk meg a gyakran előtörő tősarjak eltávolításáról.

A köszméte (piszke, egres, pöszméte, tüskeszőlő) az utóbbi években a háttérbe szorult, pedig a jól beérett fehér, zöld, sárga, lila és piros bogyóiból nem csupán pikáns mártás, lekvár és üdítőital készíthető, hanem friss fogyasztásra is igen kellemesek. A törzses köszméte bokrok metszése - a ribiszkéhez hasonlóan - ugyancsak a ritkításból és a termőre metszésből áll. A munkához húzzál kesztyűt, mert a tüskés ágak könnyen megsebzik a dolgozó ember kezét! Alapos, ritkító metszést igényelnek a josta (rikő) bokrok is. Ez a növény a fekete ribiszke és a köszméte keresztezése útján keletkezett és zamatos, folyamatosan érő bogyóival gyorsan belopta magát a kertészkedők szívébe!

A fügebokrot csak májusban!

Említést kell még tennem a fügebokrok tavaszi metszéséről is. A füge későn ébredő növény, a rügyei csak májusban fakadnak ki. Csak az elöregedett, felkopaszodott ágakat kell tőből kimetszeni és a fiatal vesszők, felső, elfagyott részét kell levágni.

Elő a virágládákkal!

Készítsd elő, kedves Húgom az ablak- és erkélyládákat is; töltsd meg ezeket tápdús, friss, kerti földdel és minden ültetendő növény alá helyezz el a földben egy tápanyagtablettát, amely hat hónapig, folyamatosan ellátja a növényt a számára szükséges, valamennyi tápanyaggal. Ha muskátlival telepíted be a ládáidat, gondolj arra, hogy a fiatal tövek hozzák a legtöbb és a legszebb virágokat!

Kelt Kertvárosban, március második hetében