Kiszámíthatatlan időjárás

Többnyire nehezen viseljük el a fülledt forróságot, a gyakran megismétlődő, monszunszerű záporokat, az utcákat elárasztó vízfolyásokat, a fákat kicsavaró viharokat, nem is beszélve a pusztító árvizekről, amelyek ezrek lakóhelyét és ingóságait pusztították el. A növényállományt mostanában az egyre gyakoribb jégesők veszélyeztetik és teszik tönkre azt, amit az emberek fáradságos munkával és költséggel állítottak elő.

Most érik sok gyümölcs és zöldség

De az élet megy tovább és a kertekben most is sok munka vár ránk, amelynek az eredménye ellensúlyozhatja a kedvezőtlen időjárás okozta károkat. Ezekben a hetekben sokféle terményt kell betakarítani.

A gyümölcsök közül most érik a ringló, az őszibarack, a szilva, a nyári és őszi alma- és körtefajták sokasága, a korai csemegeszőlő fajták fürtjei, a zöldségfélék közül szedésre vár a paprika, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a cukkini, az uborka, a vöröshagyma, a brokkoli, a cékla, a csemegekukorica. Az, aki vetett tavasszal a kert sarkában néhány szem napraforgómagot, az most jól teszi, ha az érőfélben levő virágtányért beköti tüllel, vagy fátyolfóliával, hogy az érő magokat megőrizze az ínséges, téli időre az énekes madarak számára.

A szamócát most ültesd el

Most következett el a szamóca telepítésének az optimális ideje. Az idősebb szamócaágyásból kapával, vagy ültető ásóval könnyen ki lehet emelni a gyökeres palántákat. Az új szamócaágyás talaját igen gondosan kell előkészíteni: először a gyomoktól szabadítsd meg a területet, azután érett istállótrágyával vagy komposzttal és káli, illetve foszfát tartalmú műtrágyával javítsd fel a föld termékenységét, majd ásasd fel a Férjeddel a talajt, amelyet még gondosan el is kell gereblyézni úgy, hogy a talaj felső rétege apró-morzsás legyen. A szamóca palánták gyökérzetét kissé vissza kell vágni és az alsó leveleket, valamint az inda maradványait el kell távolítani. Az ültetésnél ügyelj arra, hogy a palánták a földben se magasabban, se mélyebben ne álljanak, mint ahogy az eredeti helyükön voltak! Ezután alapos beöntözéssel fejezd be a telepítés munkálatait.

Az augusztusban elültetett, erőteljes, egészséges szamóca-palánták a jövő év májusában már virágot nyitnak, és júniusban már szüretelheted róluk a finom, zamatos, illatos gyümölcsöt.

Van már nálad új-zélandi spenót?

Nagyon hálás, de kevés helyen termelt zöldségnövény az újzélandi spenót. Ezt a növényt James Cook, a híres felfedező, aki példás alapossággal térképezte fel Új-Zéland mindkét szigetét, Ausztrália déli részét és Tasmaniát, 1770-ben hozta magával Európába. A növény (Tetragonia tetragonoides) csak külsejében hasonlít a hazai spenóthoz, de nincs rokonságban vele.

Levelei húsosak, vastagok és egész nyáron fejlődnek, szedhetők és fogyaszthatók. Jelenlegi ismereteink szerint nincs semmiféle kártevőjük vagy betegségük, tehát növényvédelemre sincs szükségük – és ez nagy előny.

A magjukat szeptember végén kell elvetni, de a gyökeres palánták most is ültethetők. Konyhai elkészítésük a hazai spenóthoz hasonló módon történik. Nagy előnye a növénynek, hogy a téli fagy elpusztítja ugyan a zöld részeit, de a lehullott magjai tavasszal kicsíráznak, kikelnek és gyorsan fejlődnek. Emiatt évelő növénynek mondható.

Szeretem a kétnyári virágokat

Most kell vetni a kétnyári virágok magját. Ezek abban különböznek az egynyári rokonaiktól, hogy a nyár végén kikelnek, megerősödnek, áttelelnek, de magot csak a következő év nyarán érlelnek. Közöttük most a legdivatosabb az árvácska, amely fehértől a mélyvörösig és kéktől a sárgáig minden színben díszlik.

Ha a magját most vetik el, akkor a palántáit októberben lehet elültetni; még az ősz folyamán nyitnak néhány virágot, a szabadban zavartalanul áttelelnek és tavasztól a nyár derekáig folyamatosan és nagyon dekoratívan virágoznak. Igen értékes kétnyári virág a százszorszép, a nefelejcs, a sárga viola és a holdviola is. (Ez utóbbinak a termése a júdáspénz, amely mutatós téli vázanövény is.)

Mi az oka a mézgásodásnak?

Befejezésül: az utóbbi hetekben számos Olvasónk fordult hozzám azzal a kérdéssel, hogy mi okozza a gyümölcsfák mézgásodását és miként lehet ezt a jelenséget gyógyítani ? A következő néhány mondatban nekik szeretnék válaszolni.

A mézgásodást nem gomba, vagy vírusfertőzés, nem is kártevő okozza, hanem bonyolult élettani folyamatok idézik elő. A lényege abban áll, hogy a fa törzsében és ágainak a faszövetében (xylem) levő, tápanyagokat szállító edénynyalábok eltömődnek és bennük a nedvkeringés megszűnik. A jelenség tehát bizonyos mértékben hasonló az állatok és az ember szervezetében is előforduló keringési zavarokkal (szívinfarktus, agyi stroke). A növényekben a cukorból és szerves savakból álló folyadék megtorpan, a felszínre tör, megszilárdul és víztiszta vagy áttetsző, vörösesbarna anyaggá áll össze. A közelében levő hajtások, virágok elszáradnak, elpusztulnak, a fa folyamatosan legyengül és – kezelés hiányában – elhal.

A mézgásodást igen sokféle indítékra (és ezek kombinációjára) lehet visszavezetni. Gyakori ok a téli fagykárosodás, amelynek következtében a fagyrepedés szélén, a fagysebeken türemkednek ki a mézgacseppek. Előidézheti a mézgásodást a brutális, helytelen metszés, az állandóan nyirkos, hideg talaj, a fényhiányos termőhely, a sok vagy kevés víz, bizonyos betegségek (monília, vírusok, levélfodrosodás, stb.) elterjedése és a jégverés is.

A mézgásodás mértékét csökkenteni lehet a nyári, nyárvégi metszéssel, mert ekkor a sebek gyorsabban bezárulnak és kisebb a fertőzések lehetősége. Tüneti kezelésként a mézgacseppeket el kell távolítani, az alattuk levő elhalt szövetet éles késsel ki kell vágni és a sebeket alaposan be kell kenni sebbalzsammal.

Hát, ennyi fért a mai levelembe, kedves Húgom! További sok sikert kívánok Neked és kertészkedő ismerőseidnek a nyárvégi munkákhoz.

Kelt Kertvárosban, augusztus elején.