Hogyan legyen szép a gyep?

A gyeptelepítés legalkalmasabb időpontja augusztus végén, szeptember elején van. Céltudatosan írok gyeptelepítést és nem gyepvetést, mert gondolj arra, hogy ez a munka 10-15 évre hat ki, tehát érdemes nagyon körültekintően, takarékosan de alaposan elvégezni.

A gyeptelepítés a terület elrónázásával veszi a kezdetét. A pázsitterület lejtése 1-2% legyen, hogy a tavaszi hóolvadás vize lefolyjék róla. Ezután következik a talaj javítása, mert - bármilyen különös - a pázsit tápanyagigényes növény. Ezért a talajba érett istállótrágyát, tőzeget vagy zsákos szervestrágyát kell keverni. Gondolj arra, hogy a gyepet rendszeresen (hetente!) nyírjuk és ez bizony sok nedvességet és főként tápanyagot használ fel. Ezután a talajt fel kell ásni és nagy gondossággal, morzsalékosra elmunkálni, hogy az apró fűmagot befogadja.

Sokféle fűmagkeverék kapható a kereskedelemben. Válaszd a célnak megfelelőt! Ha arra gondolsz, hogy a gyerekek fognak tollaslabdázni, futkározni rajta, akkor a strapát jobban elviselő Sport keveréket ajánlom, ha viszont csupán esztétikai igényeket elégít ki a pázsit, akkor a finomabb Pázsit keverék lesz alkalmasabb. Abhoz, hogy kezdettől fogva szép, sűrű legyen a gyep, négyzetméterenként legalább 30-40 gramm fűmagot kell elvetned, méghozzá egyenletesen! Ennek előkészítésére mérj ki egy négyzetméternyi területet, 40 gramm fűmagot, és készíts egy próbavetést, etalont!

Ezzel még nincs vége a bonyolult folyamatnak. A fűmag csak akkor csírázik, ha sekélyen a talaj felszíne alá kerül, ezért gereblyével a magot be kell a talajba veregetni. Ha sok fűmag marad a felszínen, akkor a verebek és más madarak rájárnak, megdézsmálják a költséges vetésünket. Ezután a talaj felszínét tömöríteni kell. Kisebb felület esetén a legegyszerűbben úgy történhet, hogy a lapát hátával ütögetjük a talajt, nagyobb területet viszont hengerezéssel kell tömöríteni. Ennek az a célja, hogy a nedves talajrészecskék a fűmaghoz tapadjanak és elősegítsék annak gyors csírázását.

A befejező munka az öntözés. Amíg melegebb van, addig naponta, reggel és este is meg kell öntözni a friss vetést, mégpedig ügyelve arra, hogy a fűmagot ne mossuk ki, mert akkor a vetés egyenetlen, foltos lesz. A most lezajlott gyeptelepítés eredménye már egy hét múlva megmutatkozik: kezdetben csak gyámoltalan, kis fűszálacskák jelennek meg, de azután gyorsan kizöldül a felület.

Sok baj van a gyomirtó szerekkel, ezért váltig arra biztatom a kiskertek művelőit, hogy inkább kapáljanak, minthogy gyomirtó szereket használjanak, amelyek készakarva vagy tudatlanságból sokszor okoznak károsodást a növényállományban.

Pedig kár ilyen módon beleavatkozni, amúgy is előfordul, hogy a természet csúfoskodik velünk.

Murphy törvénye a kertben

Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmedet A. Bloch: Murphy törvénykönyve, avagy miért romlik el minden című könyvére, amelyet én is nagyokat derülve olvasgatok. Ha kezedbe akad, föltétlenül nézd át. A kertészkedés egyik törvénye például így szól: "Abból terem a legtöbb, amire a legkevésbé van szükséged."

A kertészkedés területéről egész sor Murphy-törvény megalkotására kínálkozik lehetőség. Ezek közül csak egynek az előzményét szeretném Veled megosztani. Évekig vágytam arra, hogy legyen a kertemben egy ökörfarkkóró, elegánsabb nevén: királyné gyertyája, botanikai néven: Verbascum phlomoides. Igen ám, de ennek a növénynek se a magja, se a palántája nem kapható a kereskedelemben. Közelünkben a Tihanyi félsziget természetvédelmi területén díszlik, és én nem kívántam megsérteni a természetvédelmi törvényt azzal, hogy kiások egyet és a kertembe telepítem. És mit tesz isten?! Egyszer csak a kert évelőágyában megjelent egy ökörfarkkóró magonc (még szerencse, hogy nem kapáltam ki!), és azóta rendszeresen virágzik, elszórja magjait és hol itt, hol ott - az idén éppen a kapu előtt -neveli ki hatalmas, kétméteres, roppant dekoratív, sárga virágfüzérét.

Hogy is szólhatna tehát Murphy ide vonatkozó törvénye: "Amit nagyon szeretnél, az beszerezhetetlen, de magától megvalósulhat."

De lássuk a tennivalókat!

Mit lehet még vetni?

Augusztus második felében még egy sor zöldségfélét lehet vetni és ültetni. Zöldbabnak való, sárga- vagy zöldhüvelyű babvetőmagot még érdemes vetni, mert a fagyok előtt friss hüvelyeket szedhetünk róla. Most újra vethető a zöldborsó is, mert a hűvösebb, rövidebb nappalok idején a tavaszit megközelítő termést várhatunk.

Föltétlenül vessél téli feketeretekmagot! Nem tudom, hogy ezt a zöldségfélét miért hanyagoljuk el, pedig a jól eltartható retek a téli, zöldségszegény időszakban nagyszerű kísérője különböző főtt ételeknek és a hideg vacsoráknak.

Augusztus végéig még palántázhatsz téli fejeskáposztát, vöröskáposztát, karalábét, kínai kelt, bimbóskelt és gumós köményt.

A késői termények sikere attól függ, hogy a talajukat jól előkészítették-e. Az ásás, az aprólékos gereblyézés ilyenkor is elengedhetetlen. Amikor pedig a növények már fejlődőben vannak, akkor bőségesen el kell látni őket öntözővízzel és könnyen felvehető nitrogénnel.

A parlagfű újra felbukkan

Végül egy veszedelmes, gyorsan terjedő gyom-növényről.

A parlagfű (amelyet sokan helytelenül vadkendernek neveznek) most virágzik és hihetetlen tömegben szóija a levegőbe parányi virágpor szemcséit, amelyek sok embernek kellemetlen, allergiás megbetegedést okoznak.

Az egyetlen védekezés e jelenség ellen az, ha a parlagfüvet kigyomláljuk vagy kikapáljuk - még mielőtt virágozni kezdene. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy jövőre még több gyommal kelljen megküzdenünk.

Kelt Füreden, augusztus közepén