Míg korábban elsősorban a meggyfákat fertőzte a Monilia laxa nevű gomba, az utóbbi években az őszi- és kajszibarack, a cseresznye, a szilva és a mandulafákon is súlyos elhalásokat okoz.
Hol telel a gomba?
A kórokozó a fertőzött fa kérgén, és annak repedéseiben apró, 1mm-es szürke színű gombatelepeken, valamint a fán maradt, összeszáradt gyümölcsmúmiákon.
Mikor fertőzi a gomba a fákat?
A csonthéjas gyümölcsfajok virágzásakor, amikor a virágbimbók kinyílnak. A gomba spórái (konídiumai) az áttelelt telepeken fejlődnek, a szél segítségével terjedve a virágok nedves bibéjére jutnak, ott kicsíráznak, és behatolnak a virágba. A virágokból a gombafonál tovább nő, behatol az éppen kifejlődő hajtásba, majd onnan a vesszőbe, a vastagabb ágakba, végül a fatörzsbe.
Miről ismerhető fel a betegség?
A virágzó gyümölcsfákon egyes virágfürtök, majd később virágfürtök sokasága hirtelen lankadni kezdenek, hervadnak, elhalnak. Az elhalt virágfürtök a fa koronáján fennmaradnak, még ősszel is látható. A virágfürtök melletti fiatal hajtás is hasonló lankadási, hervadási, elhalási tüneteket mutat. A vesszőn sorban elszáradnak a virágzatok és hajtások, gyakran sárgás színű mézgacseppek is fejlődnek.
Milyen időjárási viszonyok kedveznek a betegség kifejlődéséhez?
A kórokozó fertőző spóráinak nedves, ködös körülményekre van szükségük a csírázásukhoz. A fertőzés helye a virágok bibéje. Csak a kinyílt virágok bibéjén keresztül juthat be a gomba a virágba, tehát csak a virágzás ideje alatt történhet meg a fertőzés. Minden olyan környezetei tényező, mely a gyümölcsfák virágzási folyamatát meghosszabbítja, elnyújtja, kedvez az erősebb fertőzés kialakulásához. A hűvös, párás, gyakori esős időjárás súlyos járványok kialakulását segíti, ilyen időszakban a fák kémiai védekezések nélkül nem védhetők meg.
Milyen szabadforgalmú gombaölő szerek hatásosak a gomba ellen?
A több évtizedig használt és ismert kontakt hatású kaptán hatóanyagú Orthocid, Merpan és Captan gombaölő szereket évekkel ezelőtt átsorolták a legszigorúbb növényvédő szer kategóriába: csak felsőfokú növényvédelmi végzettséggel rendelkező növényorvosok irányításával használhatók. Házi kerti kertészkedők nem vásárolhatják meg.
A mélyhatású gombaölő szerek csoportjába fenhexamid hatóanyagú Teldor is eredményesen használhatók permetezés formájában.
A szisztemikus hatású szerek közül a következők használata engedélyezett:
hatóanyag neve - gombaölő szere neve
ciprodinil - Chorus
penkonazol - Topas
fludioxonil+ciprodinil - Switch 62,5 WG
Melyiket válasszam?
A mélyhatású és felszívódó hatású szereket a növénybe jutásuk utáni eső már nem képes lemosni, ezért ezek hatása tartós, a szer lebomlásáig fennmarad védő, ölő hatásuk az eső ellenére.
Tartósan esős, hűvös időjárás esetén, amikor a virágzás elhúzódó, és a fertőzés feltételei folyamatosan biztosítottak, kellő védettséget csak a mélyhatású és/vagy szisztemikus hatású gombaölő szerek nyújtanak.
Hányszor és mikor permetezzek?
Javasolt permetezési időpontok:
- fák virágzásának kezdetén,
- tömeges virágzáskor
- virágzás végén, sziromhulláskor.
A permetezések között 7-9 napnál hosszabb időszak ne teljen el. Javasolt a gombaölő szerek váltása, cseréje. Azonos gombaölő szerrel 2 alkalomnál többször ne kezeljük fáinkat!
A növényvédő szerek használatával kapcsolatos bővebb előírások azok csomagoló anyagán olvashatók.
Mit csináljak, ha a kezelések ellenére vessző- és ágelhalás lép fel?
Gondos kezelések ellenére is előfordulhat, hogy a fertőzött hajtásból a gomba a fás részekbe is tovább nő, és ágelhalást okoz. Ekkor már csak a csonkolás a megoldás: a beteg, elhalt ágrészt 20-30 cm-es egészséges ágrésszel együtt le kell fűrészelni az észlelés után minél előbb. A fa metszési felületét sebkezelő szerrel be kell fedni. Az elhalt vesszők, fás részek csonkolását tavasz végén, majd nyáron folyamatosan végezzük, ne várjunk vele!
Dr. Némethy Zsuzsanna
ny. egyetemi adjunktus
