Ez volt a növényvédelem hőskora, amikor megkezdődött a növényvédőszerek hazai gyártása és szervezett forgalmazása. Az egyik legnagyobb vegyszergyár azt a módszert találta ki, hogy bérbe veszi a Hadik-hitbizomány részét képező kőkerti gyümölcsöst , ott módszeresen használja a korszerű permetezőszereket, gondosan feljegyzi és értékeli a tapasztalatokat, majd pedig átfogó kampányt indít az akkor roppant gyorsan fejlődő termesztő-tájon a növényvédőszerek alkalmazására.

A Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek Rt. szakértője Clausz József kertészmérnök volt, aki nagy szakértelemmel és külföldi tapasztalatokkal felszerelkezve végezte munkáját. Hetente egyszer-kétszer jelent meg a gyümölcsösben, számonkérte tőlünk a permetezések eredményeit és rendkivűl körűltekintő gondossággal törődött azzal, hogy ezek az eredmények a helyi és az országos sajtó útján a termelőkhöz eljussanak.

Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek Rt. gyára Budapesten

A szabolcs-szatmári termőtájon ebben az időben kezdődött meg a nagyarányú almatelepítés. A megye főkertésze, Nagy Sándor fáradhatatlanul ajánlotta a gazdák figyelmébe az akkortájt hozzánk importált Jonathánt és a saját metszési módszerét, amellyel féken lehetett tartani a lisztharmat fertőzést. A növényvédőszerek száma igen szerény volt, legtöbben a házilag kevert bordói lével és az ugyancsak házilag főzött mészkénlével permeteztek. A GYÁR pedig nagy erőfeszítéseket tett a gyümölcsfaolaj, a sárgaméreg és az (azóta betiltott) arzéntartalmú rovarölőszerek használatának bevezetésére. A nagyobb gyümölcsösökben már motoros, lóvontatású permetezőgépeket üzemeltettek és - jól emlékszem, hogy - mennyire sajnáltam a szegény lovakat, amelyek a tavaszi permetezési szezon végére teljesen sárgák lettek a sárgaméregtől.

Mindez azért jutott most az eszembe, mert a Magyar Vegyipari Szövetség Növényvédőszer-Ipari Szakmai Szövetsége nemrégen sajtótájékoztatón hívta fel a közvélemény figyelmét a növényvédő szerek hamisításának mértéktelen terjedésére. Valóban, magam is hallottam, hogy a szőlőtermelőket felkeresik bizonytalan egzisztenciák és igen olcsó áron (mélyen a kereskedelmi beszerzési ár alatt) kínálják megvételre a permetezőszereket, amelyek szinte kivétel nélkül hamisítványok. Mert hogy a fűszerpaprika, a az olaj és a bor után a növényvédőszer hamisítása is roppant jövedelmező vállalkozásnak bizonyult!

De miért különösen veszélyes dolog feketén forgalomba hozott növényvédő szert használni?

Az még a kisebb baj, ha a permetezéstől várt megelőző vagy gyógyító hatás elmarad, bár ez is jelentős termés kiesést eredményezhet. Nagyobb a kár, ha a permetezőszer leperzseli a növényállományt, tönkreteszi a vetést, a szőlőtőkéket és a gyümölcsfákat. A hamisított növényvédő szer az emberre és a környezetére is veszélyt jelent, hiszen mérgező hatása sokszorosa lehet az engedéllyel forgalomba hozott szernek.

A hamisítók módfelett ötletgazdagok! A kisstilűek megelégednek azzal, hogy a valódi csomagolóanyagokat újratöltik növényvédő szernek látszó más anyagokkal (liszt, korpa, kőpor, mészpor, stb.), a "nagyvadak" azonban már a csomagolóanyagot is hamisítják. És aki hamisított vagy lopott vegyszert vásárol, az maga is bűnrészessé válik és hiába próbálna magának jogszerű kárpótlást szerezni.

Sajnos, az se ritkaság, hogy profi bűnözők a kereskedők vagya felhasználók raktáraiba hatolnak be és konkrét megrendelések alapján lopják el a permetező szereket. Nem ritkán hibásan választanak és olyan szert is eltulajdonítanak, amelyre nincs azonnali vevőjük. Ilyenkor a veszélyes növényvédőszer rövid úton a legközelebbi patak vagy halastó vizébe, esetleg a csatornába kerül. Lehet, hogy sok ezer ártatlan gyermek és felnőtt mérgezését okozza.

Nem kétséges, hogy az illetékes hatóságoknak is nagyobb figyelmet kellene fordítania a hamisított és lopott növényvédő szerek forgalmazására, de a legtöbbet a gazdák és kertészek tehetik annak érdekében, hogy csak hivatalos úton forgalmazott, megbízható és hatékony növényvédő szerek kel védekezzenek a növények betegségei és kártevői ellen.