Közel 20 éve folyik ádáz vita a tudományos világban arról, hogy az élőlények sejtjeiben levő örökletes anyag mesterséges megváltoztatásával hogyan lehet, hogyan szabad megváltoztatni a növények, az állatok és az ember fontos tulajdonságait, életfolyamatait.
Bizonyára nem érdektelen elmondani, hogy ebben a témakörben az első magyar törvény 1998-ban született meg (1998. évi XXVII. tc.). Ez igen szigorú szabályok közé szorítja a géntechnológiai tevékenységet és a módosított növényekből, állatokból származó termények előállítását és forgalmazását.
Felmerül a kérdés: mit várhat az emberiség a géntechnológiától?
Nagyon jelentős eredményeket például a növények szárazság és fagytűrésében, amelyben a magyar kutatók is jelentős eredményeket értek el. A világon – főként a Föld másik felén – hektárok tízmillióin termelnek betegségeknek és kártevőknek ellenálló kukoricát és szóját, amelyeket nem kell vegyszerekkel kezelni.
Számos nagy lehetőség megvalósításának vagyunk a küszöbén. Például a nitrogéngyűjtő baktériumok elterjesztésében. Köztudomású, hogy ezek a pillangós virágok gyökereivel élnek szimbiózisban; összegyűjtik a levegő nitrogénjét, amely belekerülve a talajba táplálja a babot, a borsót, a lucernát. Géntechnológiai eszközökkel a baktériumokat rá lehet venni arra, hogy más növények gyökerével is együtt éljenek és ezzel a gazda megszabadul a nitrogén trágyázás költségeitől.
Kissé bonyolult folyamat! A tulajdonsággal kapcsolatos géneket az illetékes kromoszómában megtalálni olyan feladat, mint egy tűt megtalálni a szalmakazalban. Nem csoda, hogy a génmódosítás – mint gyakorlat – csak a számítógépek időszakában tört előre!
A génmódosítás nagy lehetősége, hogy aszályos területen – pl. Afrikában – is eredményes termeljenek élelmiszereket. Segítségével ki lehet küszöbölni a növényvédő szerek használatát, csökkenteni lehet a talajművelést, kevesebb üzemanyag fogy, nem károsítjuk a talaj szerkezetét. Vannak persze kockázatai is, ezért a géntechnológia csak szigorú állami ellenőrzés mellett történhet.
Ennek ellenére nem indokolatlan az aggály: talán később jelentkezik valami kór, betegség, természetellenes elváltozás a fogyasztó szervezetében. Egyelőre nincsenek ezzel kapcsolatos megfigyelések! Ennek ellenére a törvény úgy rendelkezik, hogy minden élelmiszeren, takarmány csomagolásán fel kell tüntetni, ha netalán abban géntechnológiai úton módosított szervezetekből származó anyag volna.
Elutasítani ezt a módszert nem volna célszerű és reméljük, hogy a közeljövő eldönti az előnyök és a kockázatok ismeretében a társadalmi hasznosságát.
2010-02-20 17:34
Időpont: 2010. február 23. (kedd) 13.00-19.00
Hely: Országgyőlés Irodaházának Nagyterme
Budapest, V. kerület, Széchenyi rakpart 19.
2010-02-20 15:49
Akit szeretne bővebb információt a témáról:
A géntechnológia megítélése és perspektívái. Beszélgetés Venetianer Pál molekuláris biológus professzorral.
2010. február 23. 18.00
V. ker. Petőfi Sándor utca 5.
www.hunscan.hu
"A géntechnológia megítélése hazánkban szélsőségek között mozog. Egyrészt rendkívül szigorú a szabályozás, s a társadalmi félelmek is erősnek tűnnek időnként. Ugyanakkor a tudósok jelentős része a tudományos megismerés felől próbálja megközelíteni a kérdést és a kellő biztosítékokkal engedélyezné a kutatásokat. A helyenként indulatos vita közegében különösen fontos, hogy olyan hiteles, tekintélyes, mértékadó és mértéktartó tudományos személyiségek segítsék tudásukkal az érdeklődők, érdekeltek tájékozódását, mint Venetianer Pál, az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutatóprofesszo ra, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja."
2010-02-15 20:20
2010-01-31 08:07
2010-01-23 23:57
Sajnos nem elég erős az összehasonlítás . Az erőmű balesetet még (mi) túléltük.
A jelzett oldal azonban igencsak egy szemléletből mutatja be a kérdést.
Akkor én az alábbi két érdekes linket javasolnám.
http://www.themeatrix.com/intl/hungarian/
egy nagyon jó kis oldal ami bemutatja a valós élelmiszer és mezőgazdasági piacot.
Hál’ istennek találtam egy magyar cikket is a GMO vetőmag és növényvédő szer felhasználási botrányról (USA) íme:
http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/hamis_igeretekkel_hodit_a_genkezelt_vetomag
http://www.biokontroll.hu/cms/images/stories/szakcikkek/letoltesek/okologiai_gazdalkodas_szerepe_a_fenntarthato_fejlodesben.pdf
2010-01-23 19:36
Elfogadom az álláspontját, nincs szándékomban senkit sem meggyőzni. Ez nem az én asztalom, rábízom a nálam sokkal tapasztaltabb, elismert tudósokra, kutatókra.
Örülök, hogy a tudományos fejlődést fontosnak tartja.
Azzal nem értek egyet, de ez csak az én véleményem, hogy a GM fajták megjelenése és csernobil között párhuzamot von, azért ez túlzás. A GMO takarmány miatti állatpusztulás lehet, hogy előfordult, bár a vetőmag forgalomba hozatal erősen szabályozott és számos előkísérlet történik, mire kikerül a köztermesztésbe , de tömeges állatpusztulásr ól nem olvastam.
A zöld géntechnológiár ól,a GM fajták környezeti hatásvizsgálatá ról,az ökológiai gazdálkodás és a géntechnológia viszonyáról, kockázatokról bővebb információkat lehet megtudni ezen az oldalon, akit érdekel.
http://zoldbiotech.uw.hu/cikk/zold%20gentechnologia%20es%20agrarainnovacio%202009.pdf
Vannak érvek és ellenérvek, azért remélem a jövőben sikerül a genetikusoknak a gazdáknak, botanikusoknak, ökológusoknak… találni egy arany középutat.
2010-01-23 13:42
A BT toxint (Bacillus thuringiensis) természetes formájában használja a biogazdálkodás is.
Lényegi különbség hogy a bio termesztésben természetes, a növénybe nem beépülő, célzott és kombinált formáját használjuk. Így nem kell rezisztenciával küszködni. Továbbá a fogyasztó szervezetébe garantáltan nem kerül, ja és természetesen bomlik. (Az említett Dipel például cry1Aa, cry1Ab, cry1Ac toxinokat tartalmaz).
Több BT készítmény van forgalomban, ezeket vásárlás és használata előtt célszerű növényorvossal knzultálni. A növényorvos segíteni fog a készítmény kiválasztásában , helyes felhasználásába n, sőt elmagyarázza az integrált védekezés jelentőségét és gazdaságosságát .
pl. figyelő csapdákat helyezünk ki a cseresznyésbe, és figyelemmel kísérjük a kártevő populációt. HA szükséges, célzottan beavatkozunk az adott készítménnyel, az adott mértékben.
2010-01-23 13:18
A mon810 kijutott a laborból. Az USA-ban közforgalomban van. Eredménye a pusztulás.
Kacagnom kell amikor szóba kerül a szükségszerűség és gazdasági érdek.
Bizonyítottan 2-5% termésnövekedés ről beszélünk. No, egy alacsony tudású hibrid ennek a többszörösére képes. Egy jobb művelési tervel mi 24-28%-ot tudunk kihozni.
Akkor most miről beszélünk?
A tudósokban szeretem az önvédelmi felelőség elhárítást.
“Elméletileg” a sugárzás is jó dolog. “Elméletileg” mindenki akinek jogosítványa van az tökéletesen ismeri és tudja alkalmazni a kreszt. És mit mutat a gyakorlat?
“Elméletileg” a faj elméletre is buzgón bólogattak a tudósok, és mit hozott a gyakorlat?
Ki is támogatja az új finanszírozási rendszerben az egyetemi kutató műhelyeket?
A mons... és a pion.... és a többiek.
Hmmmmmm.
Legális lobbisták nagyon nagy pénzekkel befolyásolják a kormányokat.
Gazdasági válság, ugye ismerős a fogalom?
Még egyszer szeretném kihangsúlyozni nem cél a társadalmi jólét a vállalatoknál!
Hogy is lehetne az?!
Globális felmelegedés? Hogy is jutottunk ide? Nem Józsi bácsi a földön, vagy Igor a gyárban, esetleg John a boltban rontotta el.
Ki a felelős?
Nem az iszonyú globális üzleti érdekekkel kollaboráló öncélú tudósok és politikusok?
Akikben megbíztunk....
De semmi gond, mert ismét bíznunk (kéne) bennünk, követnünk kell(ene) őket mert most valami még fenomenálisabb következik.
Szuper!
Egy a gond, nem biztos hogy lesz még egy dobásunk.
Imádom a “szükségszerű”, “tudomány oltárán”, “elméletileg” kifejezéseket, különösen ha pátosszal teli körökből hallom. De tessék mondani ki áll oda a zokogó anya elé, akinek torzan született gyermeke hosszasan agonizál?
Szeretném hallani ahogy azt mondja az anya szemébe hogy elméletileg...
A tudomány, kutatás, fejlesztés, fejlődés nagyon fontos, ez nem kérdés.
DE a társadalommal, sőt ne is fogalmazzunk ilyen személytelenül, velem, a szomszéddal, az óvodással szembeni felelősség hol van? Mert az sem átruházható!
Melyik kutató vagy tudós meri ezt felvállalni?
Ja vagy majd az emlékiratban leírja hogy nem gondoltam, illetve csúnya emberek rosszra használták fel?
Igazából nem is a tudomány jeles képviselőire és a politikusokra haragszom.
Nem Ők a felelősek.
Ők is csak ugyanolyan emberek mint bárki más, hiúk, képmutatók, beképzeltek és becsvágyók.
A hiba a közemberben van, aki azt hiszi hogy a fentiekre bízhatja magát, és átengedheti a döntés luxusát.
Ne haragudjon, nem személyeskedni, vagy megbántani akartam.
Csak az a gond hogy én már láttam sérült állatot, GMO-s takarmány miatt, amit “selejtezni” kellet. És fogtam a kezét, a sugárfertőzötts ég miatt torz haldokló gyermeknek.
És láttam a tájat ami “túlélte” a sugárzást, csak éppen tisztító művelésbe kell tartani úgy 200 évig. Addig ember számára nem használható.
Én látom a hasonlóságot.
2010-01-23 12:09
Ez egy szüntelen küzdelem, versenyfutás a káros hatásokkal szemben, legyen szó növényvédő szerről, nemesített növényről, mindig lesznek rezisztens kártevők, melyek ellen ismételten küzdeni kell, de hát részben erről szól a nemesítés, nincs olyan nemes fajta, mely örökre védett lesz minden káros hatástól, és erről szól maga az evolúció.
Abban egyetértek, hogy az ember túl okosnak gondolja magát, egyre gyorsul és gyorsul a világ és el fog jönni az a kanyar… de ez nem a géntechnológia sara lesz, vagy talán csak részben, ha az ember rossz irányban alkalmazza, mint az atomenergiát. Heszky L. szavaival „Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az egyes transzgénikus stratégiák nem eredményezhetne k valóban veszélyes GM növényeket. A kormányok és az illetékes hatóságok feladata, hogy az ilyen fejlesztésekből származó GM fajták véletlenül se kerülhessenek forgalomba, illetve köztermesztésbe . Ez viszont feltételezi a különböző rizikótényezők és azok egyes kockázatainak alapos, körültekintő és szigorú vizsgálatát.”
Lehet, hogy a GMO előállítás egy drága üzleti beruházás, a mai világban mi nem az, szinte minden tudományos eredményből hasznot akarnak húzni, és a pénzvilágnak tényleg nincs lelkiismerete. De azt nem mondanám, hogy a géntechnológia, a GMO nem az emberiség érdekét szolgálja. Persze van mögötte profitorientált érdek is, sajnos, de a GMO előállítás az emberek érdekében is történik (pl. aranyrizs…).
Ami a bajt fogja okozni az a Föld mértéktelen kiaknázása, kihasználása, a bekövetkező felmelegedés és annak kísérőtényezői, pl. szibériai jég alatt szunnyadó metán…
A diplomával kapcsolatban csak annyit, hogy még a legnagyobb tudósok, professzorok sem tudnak mindent, és ezt senki sem jelentheti ki, mert a fejlődéssel mindig újabb és újabb eredmények születnek megcáfolva az addig érvényesnek mondottat. Hogy valaki nagyon okos az a fejében levő tudás, tapasztalat, széles látókör és érdeklődés, sok-sok év munkájának eredménye. Magam is diplomás vagyok, kertész és biotechnológus, bár ez gondolom a válaszaimból kiderült, de sosem mondanám, hogy mindent tudok, sőt azt hiszem életem végéig tanulni fogok.
Darvas Béla vizsgálati eredményeit nem olvastam, de utána fogok nézni. :)
2010-01-23 12:07
A genetikai módosításnak megvannak a kockázatai ezt én is elismerem. A tudósok beleavatkoznak a természet rendjébe, az evolúciós folyamatokba. De a mai gazdasági igények ezt sajnos megkövetelik, minél gyorsabban kell jó tulajdonságokka l rendelkező egyedet létrehozni, nincs idő kivárni, amíg a természet reagál, vagy a hagyományos keresztezéses nemesítés létrehozza.
Heszky László professzor úr (MTA tagja, Szent István Egyetem) szavait használva „géntechnológiá ra alapozott transzgénikus nemesítéssel számos olyan probléma megoldható, melyekre a klasszikus nemesítési módszerek alkalmatlanok voltak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a molekuláris nemesítés képes helyettesíteni a hagyományos fajta-előállítást. A GM fajták ugyanis általában nem új fajták, hanem a klasszikus nemesítéssel előállított legjobb köztermesztésbe n lévő fajták GM változatai. Ez természetesen azt is jelenti, hogy minden GM fajtának megvan a hagyományos úton előállított klasszikus fajtaváltozata is, megadva a lehetőséget a termelőnek és a fogyasztónak a választásra”.
Ez egy olyan módszer, vagy rendszer melynek nem minden részletét ismerik a tudósok, talán mondhatom, hogy még csak a sötétben tapogatóznak. A GMO létrehozása már nem lehetetlen, bizonyos folyamatok azonban még tisztázásra várnak, de hát erre vonatkozóan rengeteg kutatás folyik nálunk is pl. Gödöllő, Martonvásár, Szeged.
A GMO-kat széles körben felhasználják nemcsak élelmiszerként. Pl. létezik vakcinát termelő paradicsom, a gyógyászat számára, a növényben termelődik az adott fehérje, amit majd a gyógyszeripar kivon belőle, és tovább hasznosít. Vagy biztosan többen hallottak már az arany rizsről, amikor a rizs képes az A-vitamin provitaminjának termelésére, ezáltal olyan országokban ahol ez a fő táplálékforrás, az emberek hozzájuthatnak a vitaminhoz.
Léteznek azonban olyan módosított növények, ami talán nem lenne szükségszerű, pl. az érésben gátolt alma, vagyis, hogy a szállítás, és pulton tarthatóság érdekében ne menjen gyorsan tönkre. De ha a piac ezt megkívánja…
A dolog akkor lett elrontva, amikor az emberek elkezdték a növényeket a természetes környezetükből kiszakítva más területeken termeszteni, meghonosítani. A migráció nem természetellene s dolog, viszont nem olyan gyors léptékű, mint az emberi beavatkozás.
A növényekkel együtt a kártevőket, kórokozókat is magukkal vitték. Azonban a kártevők természetes ellenségei már nem voltak jelen így azok könnyen el tudtak szaporodni, tehát kellett a növényvédelem. A növények rendelkeznek ellenállóképess éggel, de ebben az esetben, ha az ellenségük felszaporodik, megdől a természetes egyensúly, már nem tudnak védekezni ellene.
A Bt toxint egy talajlakó baktérium termeli, ennek a baktériumnak a spóráit és endotoxinját, mint mikrobiális eredetű növényvédőszert (Dipel, rovarölő) az 50-es évek óta használják. A géntechnológia célja, hogy a növény képes legyen megvédeni magát a kukoricamoly lárvájától.
Heszky L. szavai szerint „A Bt-toxinok elméletileg a megcélzott fajon vagy fajokon kívül más rovarokra, melegvérű állatokra nem toxikusak. Tehát a Bt-toxin által elpusztított rovarokat fogyasztó más rovarok, madarak, emlősök stb. sem veszélyeztetett ek. Természetesen ezt kísérletesen is bizonyítani szükséges… fehérje csak néhány fajra toxikus. A köztermesztésbe kerülés előtt azonban a fajtatulajdonos nak bizonyítania kell, hogy a kukorica-rovarpopuláción belül mely fajokat károsítja és mely fajokra nincs hatással. Részben hazai kísérletekre alapozva állítható, hogy a jelenlegi GM hibridekben termelődő toxin nem károsítja a kukorica csúcsragadozóit jelentő pókfajokat, illetve a madarakat”.
A kezdetben minden meggondolás nélkül, nagy mennyiségben használt növényvédőszere k kiváltására, vagy mennyiségük csökkentésére volt szükség. Ha nem lenne GMO, akkor továbbra is nagy mennyiségű növényvédőszerr e, gyomirtóra lenne szükség, aminek szintén megvan a maga kockázata, szermaradvány felhalmozódása a növényekben, bekerülése a táplálékláncba. Növényvédőszer használatával szintén kialakulnak rezisztens kártevők, de ha eltekintünk a növényektől, pl. az emberi gyógyászatban alkalmazott antibiotikumok is rezisztens „baktériumokat” fejlesztenek ki, ennek ellenére az orvos felírja és a beteg beszedi, hogy meggyógyuljon.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.