A legtöbb kertészkedő agyában felmerül a probléma, hogy meg kellene trágyázni a kertet, amelynek talaját alaposan kimerítette a megtermett, sokféle zöldség, a virágok, a növekvő gyümölcsfák és szőlőtőkék.
Szerves hulladékból trágyát!
Azt is többnyire tudják, hogy ehhez leginkább a szervestrágya volna alkalmas, de istállótrágyát egyre nehezebb beszerezni, nem is beszélve a szállítás nehézségeiről és költségeiről. Sokan a fejükhöz kapnak és hibáztatják magukat, hogy a kertből származó szerves hulladékokból miért nem készítettek komposztot? Pedig tudva tudják, hogy a házi készítésű komposzt a legjobb, a legtermészetesebb humuszforrás, amelynek nagy előnye az, hogy pénzbe se kerül és helyben van, nem kell szállítani!
Az is közismert, hogy a komposzt humusztartalma a talaj termékenységének a forrása és ezért komoly fogadalmat tesznek arra, hogy ezentúl egy kosárnyi szervesanyagot se égetnek el, hanem minden erre alkalmas anyagból komposztot érlelnek.
Miből lehet komposzt?
Az első kérdés tehát: miből lehet komposztot előállítani? Erre alkalmas a most lehulló lomb, az évelő virágok levágott szára, a kiszedett zöldségek levele, szára, a kipréselt szőlőtörköly, a rostos tőzeg, a lombos fák fűrészpora, a lekaszált fű, a papírhulladék és még sok más szerves anyag.
Mi nem való bele?
Nem való a komposztba a műanyag hulladék, a cserépdarabok, üveg, fémek, kövek és más egyéb, el nem bomló, szervetlen anyagok. Ne rakják a komposztálandó anyagok közé a dió- és a vadgesztenyefák leveleit, mert ezekben egy olyan összetételű vegyület van, amely a talaj mikroszkópikus nagyságú élőlényeinek életműködését és szaporodását gátolja. A kávézacc és a kifőzött tealevél a komposztot gazdagíthatja.
Miből legyen a komposztáló?
A szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye lesz alkalmas. A komposztkazal számára nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében folyik le, a gödörben viszont nem jut az anyaghoz elég levegő, ezért nem korhadási, hanem rothadási folyamat következik be. Építhetünk komposzttárolót deszkából, téglából, kövekből is, sőt a kereskedelem is kínál műanyag komposztládákat.
A komposztálandó anyagot nagyon célszerű felaprítani. Erre most már igen alkalmas, különböző teljesítményű, elektromos eszközök állnak rendelkezésre. A felaprított szerves hulladék nagyobb felületen érintkezik a levegővel, ezért a lebomlási folyamat gyorsabban zajlik le, a komposzt előbb érik meg.
A korhadási folyamatot meggyorsíthatjuk a komposzt anyag átkeverésével, levegőhöz juttatásával, valamint speciális, a komposztálást elsősegítő adalékanyagok hozzáadásával.
Mi legyen az érett komposzttal?
Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag. Belőle négyzetméterenként 2-3 kg-ot ajánlatos kiszórni és azonnal bemunkálni a talajba. Minthogy a komposzt elsősorban a humusztartalma miatt értékes trágya, ezért a tápanyagokat műtrágya formájában juttassuk a talajba. Ősszel elsősorban a foszfát és a káli műtrágyák kiszórása időszerű, mert ezek lassan oldódó vegyületek, amelyekből a tápanyag tavaszra jut a gyökerek közelébe.
2012-09-30 23:19
1-2 év kell a komposzt teljes megéréséhez. Ez sok mindentől függ. Ha nagyon kiszárad akkor több. Én speciel nem szívesen locsolom a komposztot, mert vízpocsékolásna k tartom. De amikor átforgatja úgyis látni fogja, hol is tart a komposztja.
Amúgy megoldható a gödörben is a mikroorganizmus ok oxigénhez juttatása. Itt a megoldás:
hp-kertem.blogspot.hu/2012/09/komposzthalmok.html
2011-04-26 21:37
2011-04-13 15:28
Kérdésem a következő: évek óta komposztáljuk a család kerti, és konyhai hulladékait, majd hasznosítjuk újra a kertünkben. Üröm az örömben az, hogy mindig tele van a komposzt gusztustalan csimaszokkal. Átrostáljuk, és kesztyűs kézzel kiszedegetjük őket, majd elégetjük. Hogy lehetne ezt "emberbarátibb" módszerrel megoldani? Lehet, hogy csak én vagyok finnyás, de nagyon undorodom tőlük, viszont szétszórni a kertben nem lehet, mert mindent lerágnának. Válaszát előre is köszönöm. Pandur Lászlóné
2011-04-12 22:52
Ki kell hogy ábrándítanom, hogyha azt gondolja, hogy az istálló trágyával nem lehet „megmérgezni” a talajvizet. A sok eső, vagy öntözés ugyanúgy lemossa a talaj alsóbb rétegeibe a trágyában található anyagokat, főleg a vízben könnyen oldódó nitrátokat, az állatok tápcsatornáján is keresztüljutó gyomírószereket , és a tápokból visszamaradt növekedésserken tő anyagokat. A trágyával azért nehezebb túlzásba vinni az adagolást, mert kevesebb áll rendelkezésre, és a talajra kiszórva látványosabb, hogy ott van, illetve kevésbé koncentrált formában tartalmazza a tápanyagokat. A műtrágyát azért könnyebb túlzásba vinni, mert annyit vehetünk belőle amennyit csak a zsebünk, vagy az autók csomagtartója elbír, és utána a talajra is annyit szórhatunk (fittyet hányva a használati utasításra, vagy a kertész könyvekre) amennyit intelligenciánk és jóérzésünk enged. Nem a talaj ismeretének hiánya miatt van a baj, hanem a jóérzés és gondolkodás hiánya miatt! Nem vagyok a vegyszerezés híve én sem( és állítom, hogy a műtrágya többet árt a talaj élővilágának, mint amennyit használ a növénynek), de nem tilthatjuk ki a konyhából sem a konyhasót, vagy a cukrot azon az alapon, hogy túlzásba esve komoly egészségügyi problémákat okoz, az viszont más, ha valaki megfontoltan diétázik (és gratulálok minden kertésznek aki csontlisztet, vérlisztet, granulált baromfitrágyát és hasonlókat használ).
Üdv.
2011-04-11 20:55
Nem bio kertész oldalról van ugyan szó, de meglepődtem, hogy a cikk végén műtrágya használatát javasolja.
Az egyik gond a műtrágyával, hogy aki nem ismeri pontosan a földje összetételét (gyakorlatilag szerintem hobbykertészek nagyobb része), nehezen/nem tudja meghatározni, hogy mennyi és milyen típusú műtrágyát alkalmazzon. Tipikusan túlaagolják, "túlsózzák" a talajt, ami nem kívánatos. A talajban levő természetes baktériumflórák at és mikroorganizmus okat szintén károsítja.
A nagyobbik gond a műtrágya használatával, hogy a víz bemossa a talaj alsóbb rétegeibe is, ezáltal a talajvíz szennyezett lesz, ami az egészségre nagyon káros!
Kíváncsi vagyok a véleményére ezekről a dolgokról.
Üdvözlettel:Bal ogh András
2011-04-07 22:07
A diófalevél komposztálhatós ága örökzöld téma, minden ősszel és minden komposztálásról szóló cikk alkalmával felvetődik.
IGEN komposztálható, de NEM mindig,és NEM bárhogyan.
A növekedést gátló anyag lebomlik, de idővel és sokkal később, mint amennyi idő alatt komposzttá érik a fűnyesedék és száraz falevél megfelelő arányú keveréke, vagy a konyhai hulladék.
A komposzt-halomban pedig annyi százalékot tesz ki amennyit belekeverünk belőle, a meglévő egyéb anyaghoz képest és ez akár a halom fele is lehet!
2009-10-01 19:46
Kísérletekkel is igazolták a fent leírtakat.(A diófalevél gyógynövény is.)
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.