Ez jól megszervezett, szakszerű munkát kíván, mert a gondozott pázsit tizenkét-tizenöt évig is kitart, tehát a telepítésnél nem célszerű takarékoskodni se a munkával, se az anyagköltséggel.

A gyepvetésre kiszemelt terület lehetőleg összefüggő, jól körülhatárolt legyen, mert az ilyen gyepet tudjuk gazdaságosan öntözni és nyírni. A terepet mindenekelőtt el kell egyengetni, hogy sík, vízszintes vagy alig lejtős felszínt kapjunk. A hepehupás területet igen nehéz géppel nyírni, a csapadék- és az öntözővíz a mélyedésekben tócsákat képez, a fű növekedése egyenetlenné válik.

A fűfélék igényes növények, ezért a talajt tápanyaggal fel kell tölteni! Erre az érett istállótrágya, a dúsított komposzt, a tőzegelt sertéstrágya alkalmas, de ajánlatos ezeket is kiegészíteni vegyes műtrágyával. Négyzetméterenként négy-öt kg szerves trágyát és hat-nyolc dkg műtrágyát szórjunk ki, és ásással vagy kultivátorozással keverjük bele a talajba. A föld felszínét gereblyézéssel tudjuk apró morzsákra elmunkálni.

És most következik egy munka, amelyet gyakran elhagynak a kertészkedők! Tudvalevő, hogy a talajban igen sok elfekvő gyommag van: ezek a gondosan elmunkált földben kikelnek majd, a talaj szinte kizöldül tőlük! Ekkor a leendő gyepterületet permetezzük meg totális gyomirtószerrel, például RoundUppal, Medallonnal vagy Finale-lal. A vegyszer a kikelt gyomokat elpusztítja, tehát később ezek kiirtásával már nem lesz gondunk. Ha viszont ez a munkafolyamat elmarad, akkor az életrevaló, agresszív gyomok elnyomják a sokkal gyámoltalanabb nemes füveket, és a pázsit már az első évben elgyomosodik!

A gyomszőnyeg elhervadása után újból meg kell porhanyítani a talaj felső, négy-öt cm vastag rétegét, és következhet a fűmag vetése. Egy négyzetméter területre harminc-harmincöt gramm fűmagot vessünk egyenletesen, és a magokat haladéktalanul munkáljuk be a talaj felső rétegébe! Ezt kövesse a föld tömörítése, hengerezéssel vagy lapogatással, mert a fűmag csak így csírázik ki gyorsan. A talaj felszínén maradt fűmagra rájárnak a madarak, sőt, még a talajból is kikapargatják a finom csemegét. A csírázáshoz sok talajnedvességre van szükség, ezért száraz idő esetén az elvetett területet akár naponta kétszer is öntözzük, és ügyeljünk arra, hogy a talaj mindenütt átnedvesedjék, de víztócsák, összefolyások ne keletkezzenek!

A magvetés után nyolc-tíz nappal a terület már láthatóan zöldellni kezd, és további két hét múlva el kell végeznünk az első nyírást. Ehhez a fűnyíró gépet úgy állítsuk be, hogy a tartó négy-öt cm magas maradjon. A rotor pörögjön gyorsan, hogy a fűszálakat ne tépje ki, hanem simán vágja le!