A csipkebogyó (hecsedli) a vadrózsa termése. A terjedelmes vadrózsa bokrok erdőszélen, cserjés domboldalakon, elvadult kertekben, kerítés mellett nőnek és érlelik be a gömb, tojás, vagy körte alakú és mindig tűzpiros álbogyóikat.
Ezeket ősszel, de a fagyok előtt, érett állapotban, de még keményen ajánlatos begyűjteni. A bogyókat kettéhasítjuk és kiszedjük a magjait. A friss bogyóhúsból igen magas C-vitamin tartalmú lekvár készülhet; ez értékes cukrot, pektint, szerves savakat és ásványi sókat is tartalmaz.
A megszárított gyümölcshúsból téli teát főznek, amely nem csupán kellemes ital, de csökkenti a magas vérnyomást, gyógyítja a bélhurutot és javítja az emésztési folyamatot. A csipkebogyóból jóféle bor, pálinka, likőr, lekvár és szörp is készíthető.
(Ügyelni kell a kimagozásnál, mert ha ezt nem elég alaposan végezzük el, akkor a magokat körülvevő szőrök a lekvárba kerülnek és kellemetlen végbél viszketést okoznak.)
2011-11-09 17:13
2011-10-27 14:32
2011-10-26 20:32
Mivel a csipkebogyó rengeteg C-vitamint tartalmaz, nem tanácsos leforrázni, mert attól elveszíti értékes tartalmát. Érdemesebb este langyos vízzel felönteni, hagyni egész éjszaka ázni, reggel leszűrés után csak kissé felmelegítve fogyasztani. Valóban mézzel még finomabb.
2011-10-26 19:53
Megosztaná hogyan szokta a lekvárt készíteni? Köszönöm Judit
2011-10-26 09:14
Én úgy szoktam a teát készíteni, hogy este mozsárban összetöröm a megmosott száraz bogyókat, porcelánbögrébe teszem, majd forrásban lévő vízzel leöntöm. Az este folyamán még néhányszor megkeverem, reggelre pedig készen van. Leszűrés előtt még alaposan felkeverem. Nagyon jó íze van magában is, de mézzel édesítve az igazi.
2011-10-25 10:31
2010-11-10 11:14
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.