A lombhullató fák és cserjék ősszel átmenetileg befejezik életműködésüket és tavasztól ismét kilombosodnak, növekednek, virágoznak, gyümölcsöt teremnek.
Az örökzöld fák és cserjék igen lecsökkent mértékben, de a tél folyamán is folytatják élettevékenységüket.
A nyugalmi állapot nem egyenletes. Az előkészítő szakaszban a növények legérzékenyebb szervei (termőrügyek, hajtásvégek) edződnek, felkészülnek a téli hideg elviselésére.
A következő, mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak a növények; ekkor a nagy hideg se tesz kárt bennük és az esetleges, átmeneti felmelegedés se indítja meg az élettevékenységüket. Ez a szakasz február elejéig-közepéig tart. Ekkor kezdődik a kényszernyugalom szakasza, amikor a hosszabb-rövidebb ideig tartó, átmeneti felmelegedés hatására a nedvkeringés megindulhat, a rügyek duzzadni kezdenek, a sejtnedv felhígul, a növény fagyérzékenysége fokozódik.
Az átmeneti felmelegedésre különösen érzékenyen reagálnak a gyümölcsfák közül a mogyoróbokrok, a kajszibarack-, a mandula- és az őszibarackfák, a haszonfák közül a fehér akác, amelyeknek a virágrügyei olykor a "februári tavasz – márciusi tél" áldozatául esnek.
