Ilyenkor szokták azt mormolni a sokat tapasztaltak, hogy nem eszi meg a kutya a telet, lehet még februárban és márciusban cudar, zimankós idő. És igazuk van, de a veteményes kertet most kell megtervezni és előkészíteni a legkorábbi munkákhoz.

Csak annyit, amennyit megeszünk

Néhány megfontolandó alapelv: sokféle zöldséget termeljünk, de mindenből csak annyit, amennyit a család elfogyaszt. Ha kevés a hely, akkor azokat részesítsük előnyben, amelyeket a család különösen kedvel és amire a házasszonynak gyakran van szüksége. Ilyen pl. a levélpetrezselyem, a metélőhagyma, a sárgarépa, a fokhagyma, a kapor. Feltétlenül szorítsunk helyet a fűszernövényeknek is.

Tartsuk szem előtt a növények igényeit

Nagy tenyészterületet igénylő burgonyát, fejeskáposztát, sütőtököt, görögdinnyét csak nagy kertben érdemes termelni. Azt termeljük, amely számára legkedvezőbbek az adottságok. Ahol nincs öntözési lehetőség, ott nem érdemes étkezési paprikával, uborkával, tojásgyümölccsel bajlódni!

Tervezzünk ágyásokat

Osszuk be a rendelkezésünkre álló területet 120 cm széles ágyásokra, közöttük pedig hagyjunk 30 cm széles utat. Ez nem helypazarlás és megkönnyíti tavasszal a magvetést és a palántázást, nyáron a kapálást, a gyomlálást és a termény betakarítását, mert mindezen munkákat az úton maradva lehet elvégezni. A közlekedő utat be lehet borítani fenyőkéreggel, deszkával, betonlapokkal, hogy a közlekedést megkönnyítsük.

A bolti vetőmag az igazi

Vásárolja meg idejében a vetőmagvakat és csak ellenőrzött, egészséges, tasakolt magot használjon. Legkorábban a mák magja kerüljön a földbe. Mihelyt a talaj megszikkadt, lehet vetni a sárgarépa, a petrezselyem, a zöldborsó, a hónapos retek és a spenót magját, lehet duggatni, vagy vetni a vöröshagymát. Ezeknek a növényeknek a magjai nem fagyérzékenyek, az átmeneti hideg nem tesz bennük kárt. Ezért jobb korán, mint megkésve hozzálátni a munkákhoz.