Meszes talajok és mészkedvelő növények

A kálcium (köznapi nevén a mész) szabályozza a talaj pH viszonyait, kémhatását: a sok kálciumot tartalmazó talajok - az esetek többségében - lúgosak, pH-értékük 7,5 vagy ennél több.

A kevés meszet tartalmazó talajok savanyúak, pH-értékük 6,5-4,0 között van. Ezeknél az értékeknél savanyúbb és lúgosabb talajokon mezőgazdasági és kertészeti termelést mar csak kivételes eseteken lehet folytatni.

rozsa_01

A talaj kémhatását laboratóriumban könnyűszerrel és gyorsan meg lehet határozni. Hozzávetőleges tájékozódást azonban a helyszíni ecetpróba is lehetővé tesz: tegyünk egy mogyorónyi talajt tiszta tányérra, és cseppentsünk rá közönséges, háztartási ecetet. Ha a talajban van mész, akkor rövidesen pezsgés indul meg. A pezsgés mértékéből következtethetünk a talajban levő mész mennyiségére. A növények mésztűrő-képessége igen különböző, sőt ez a tulajdonságuk termőhelyek szerint is változó. A legtöbbjük jól tenyészik a gyengén lúgos talajokban, de esetleg a nagyon lúgos talajokban kipusztul. Hazánk talajainak nagyobb része meszes-lúgos, de a légköri viszonyok, a levegőszennyeződés következtében számolni kell a talajok elsavanyodásával.

levendula_03

A kerti növények közül kifejezetten meszes talajt kedvelnek a rózsák, a levendula, egyes szőlőalanyok, a mandula, a füge. A veteményeskert növényei közül a meszes talajokon tenyészik a legjobban a bab, a cukkini.

A savanyú talajokat viszonylag könnyen megjavíthatjuk, ha a felületükre mésztartalmú anyagokat szórunk ki. Ilyenek például a lúgos kémhatású, meszet is tartalmazó műtrágyák (pétisó), a cukor- és papírgyári mésziszap, az őrölt égetett mész, a szénsavas mész, a dolomitpor stb. Felhasználásuk előtt ajánlatos talajvizsgálatot végeztetni, és a talajjavító anyag mennyiségét a szakvélemény alapján meghatározni.