Hazánk termőterületének mintegy 20%-át homoktalaj borítja. A homok fogalma igen differenciált: a vályogos homok egyike a legkedvezőbb talajtípusoknak, mert előnyös a víz- és tápanyag-gazdálkodása, könnyen művelhető és szinte minden megtermeszthető rajta.
Ezzel szemben a futóhomok igen kevés tápanyagot köt meg, rossz a víztartó képessége, nem áll ellen a szél hatásának, tehát nagyon korlátozott a kertészeti használhatósága.
A jótermészetű homoktalajokon érdemes szőlőt és gyümölcsfákat telepíteni, mert – különösen, ha a homokréteg alatt vízzáró agyagpad helyezkedik el, akkor - a fák megtalálják a fejlődésükhöz és a gyümölcsérleléshez szükséges feltételeket.
A Duna-Tisza köze, Szabolcs és Somogy homokterületei alkalmasak az alma-, a szilva-, a meggy-, a kajszi- és az őszibarackfák telepítésére.
