A komposztkazal számára nem kell gödröt és aljzatot készíteni. A szerves anyagok korhadása akkor megy zavartalanul végbe, ha minél nagyobb felületen érintkeznek a természetes talajjal, amely nedvességet is ad át a felhalmozott szerves anyagoknak. A kazlat rétegesen rakjuk; minél többféle anyagból készül a komposzt, annál értékesebb!

Ha a kazal a másfél méter magasságot eléri, akkor fedjük be mintegy 15–20 cm vastagságú föld- vagy agyagréteggel. A komposztkazlat nem kell letakarni fóliával, sőt célszerű – tartós szárazság esetén – időnként megöntözni, hogy a szerves anyagok elegendő nedvességhez jussanak.

Esztétikai okokból előnyösek a deszkából ácsolt komposztládák, amelyeknek az elemi között legyen elég széles rés a levegőztetéshez.

A szaküzletekben - így a Kerti Boltban is - egyre nagyobb választékban kapható műanyagból készült, fedeles, alul kiszedő ajtóval felszerelt komposztérlelő edények.

A komposztba rakott anyagokat 3–4 hónaponként meg kell keverni abból a célból, hogy a nehezebben korhadó anyagok (pl. faágak, fűrészpor) is elbomoljanak.

A felaprított szerves anyagok egy, az aprítatlanok másfél év alatt földdé érnek és kiszórhatóak. Ha a komposztot pázsitra akarjuk teríteni vagy cserépbe, virágládába kívánjuk tölteni, akkor célszerű felhasználás előtt átrostálni.

Az érett komposzt zsákokban szállítható és néhány hónapig további bomlás nélkül tárolható.