Ez a leander, amely Dél-Európa meleg, déli tájairól érkezett hozzánk, de csinos formájával, szép és tartós virágzásával megkedveltette magát. Ma már itthon van nálunk, családtag lett!

Mit kell tudni a leanderről?

Most még zárt, fagymentes, védett helyen várja a kikeletet, de a 2-3 fokos átmeneti fagyot károsodás nélkül elviseli. Mihelyt tavaszodik, állítsuk a szabadba, északi széltől védett, meleg, napos helyre, mert márciusban is teleltetőben tartva elkezdenek a levelei hullani! A kisebb, könnyen mozgatható növényeket nappalra már most a szabadba állíthatjuk, feltéve, hogy éjszakára védett, fagymentes helyre tudjuk őket menekíteni.

Kikeletkor messük vissza a hajtásait, mert az új hajtások gazdagabban fognak virágozni. Ha a gyökerek már nagyon átszőtték a földjét, akkor át kell ültetni nagyobb edénybe, tápdús, agyagos földbe. Ezt 3-4 évente tervbe kell venni és el kell végezni!

Pajzstetű ellen mit tegyünk?

Ha a levelek fonákén apró, kerek foltokat észlelünk, akkor a növényt a pajzstetvek támadták meg, ami a ritkán szellőztetett, meleg és párás levegőjű teleltetőben gyakran előfordul. Ezek a kártevők roppant gyorsan szaporodnak és elszívják a levelek hasznos nedveit, ezért mielőbb védekezni kell ellenük. Vannak, akik vállalkoznak arra, hogy fogkefével letisztítják a leveleket. Ez azonban hosszadalmas, keserves feladat. Jobb, ha permetlevet készítünk rovarölő szerből és ebbe még tapadást fokozó szappanlevet is keverünk, majd ezzel megpermetezzük a szenvedő növényt.

Hogyan ápoljuk?

A leander meleget, napsütést, bőséges öntözést és sok tápanyagot kedvel. Hetente egyszer öntözzük meg tápoldattal, ezt bőséges virágzással fogja meghálálni.

A leander könnyen szaporítható. Legegyszerűbb, ha a visszametszett hajtásból dugványt vágunk és azt vízzel megtöltött edényben, meleg helyen tartva meggyökereztetjük. Ez 6-8 hét alatt történik meg, utána a növényke, földbe ültetve gyorsan növekedik és a második évben már bőven virágzó bokorrá terebélyesedik.

Vigyázat: a leander minden része mérgező, megenni nem ajánlatos!