Miért ápoljuk télen a kerti fákat?

Károly, Karolina és Balázs névnapja körül még hidegre virrad a későn felkelő Nap, de a szélcsendes, csapadékmentes időben már hozzá lehet látni a kerti munkához.

Faápolás télen

A téli tespedés közben jól is esik egy kis változatos és egyben hasznos testmozgás! Először a gyümölcsfákat és -bokrokat vegyük gondozásba.

Tekintsük át az idősebb gyümölcsfák koronáját, és a száraz, egymást keresztező, sűrűn álló vesszőket, ágakat vágjuk ki, hogy a korona áttekinthető, szellős, napsütéses legyen.

Le kell szedni a fákról és el kell égetni a moníliás gyümölcsmúmiákat, amelyek tavasszal milliószámra szórnák szét a fertőző spóráikat! Fordítsanak nagy figyelmet a meggyfákra, mert ezek az utóbbi években különösen sokat szenvedtek a moníliás fertőzéstől. Vágják le tőből a lisztharmatos, a levéltetves és a tűzelhalásos almafavesszőket!

Ne késlekedjenek a fák törzsének és vastagabb ágainak tisztogatásával, mert a felváló kéregpikkelyek alatt a gombaspórák és a rovartojások sokasága talált téli búvóhelyet. A lekapart hulladékot gondosan össze kell takarítani és el kell égetni!

A termő gyümölcsfák törzsén minden bizonnyal találnak mély repedéseket és fagyfoltokat. Ha ezeket nem gondozzák, akkor évről-évre kiterjedtebbek lesznek és gyakran taplógombák is megjelennek rajtuk, kiodvasodnak, és előbb-utóbb a fa pusztulását okozzák. Kéregkaparóval, éles késsel annyira ki kell tisztítani a sebeket, hogy eleven, világoszöld szövet legyen a felszínen és azt sebvédő anyaggal (fabalzsammal) be kell kenni.

A köszméte- és a málnabokrok igen korán kezdenek rügyezni. Ezek meghálálják a januári metszést.

A "télikabátba öltöztetett", gondosan betakart füge-, gránátalma-, kivi- és pampafűbokrok takarását kissé meg lehet lazítani, bízva abban, hogy már nem lesz hosszan tartó, zord hideg!