Itt az Újév, kezdődhet a tervezés!

Az ünnepek múltán és az ablakon át a kertre nézve egyre többször gondolok arra, hogy miként is szervezzem meg a tavaszi és a nyári munkákat?

Deres tuja

Hogyan tervezzünk?

Mit érdemes termelni most, amikor a műtrágyák, a növényvédőszerek, a vetőmagok beszerzése igen költséges dolog? Bizony érdemes ezeket a kérdéseket alaposan elemezni a helyi adottságokat figyelembe véve, hiszen a megoldások teljesen egyediek, függenek a talaj-és környezeti viszonyoktól éppen úgy, mint a család fogyasztási igényeitől és szokásaitól.

Mit termesszünk?

Az teljesen egyértelmű, hogy csak azokat a kerti növényeket érdemes termelni, amelyek az adott körülmények között jól fejlődnek és szép, értékes termést hoznak! Bármennyire szeretnénk például áfonyát termelni a meszes talajú budai vagy balatoni dombvidéken, ezzel nem érdemes kísérletezni. Mint ahogy nem célszerű vízivilágot telepíteni a Bükk fennsíkjára és sziklakertet építeni a bugaci homokvidéke sem. Minden növényt ott a leggazdaságosabb termelni, ahol kedvezőek az életfeltételei, ezért új kerttulajdonosoknak azt ajánlom, hogy mielőtt hozzáfognának a birodalmuk benépesítéséhez, nézzenek alaposan körül, hogy mit termesztenek a szomszédok és a környezetükben tevékenykedő kertészek és kövessék az ő példájukat. Ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem lehet és nem érdemes új növények, eddig ismeretlen fajták meghonosításával kísérletezni. Ez azonban a kerti program második fejezete legyen!

Tegyünk rendet!

A következő időszakban sokan fognak hozzálátni a kiöregedett, nem megfelelő fajtájú és kipusztult gyümölcs-és díszfák kivágásához. Először célszerű a fa tövét körülásni és a talaj felszínéhez közel elhelyezkedő gyökereket elvágni. Ezután gallyazzuk le a fát, fűrészeljük le a korona ágrendszerét. Ezután ajánlatos megpróbálni (két-három ember közös erejével) kidönteni a fát. Ha ez nem sikerül, akkor a talaj felszínén fűrészelje el a törzset, de a fa tönkje nem maradhat a földben: azt feltétlenül ki kell ásni! És nemcsak azért, mert a helyre szükség van, hanem azért is, mert a talajban maradt gyökerek penészgombákkal fertőzik a talajt. Ezért nem szabad takarékoskodni a munkával és a kivágott fa minden vastagabb gyökerét ki kell szedni a földből!

A törzs - felaprítva - alkalmas a kerti hajlék tűzhelyének táplálására, az ágakat azonban maradéktalanul el kell égetni, mert rajtuk sokféle betegség és kártevő szaporítóképlete telel át és jelent fertőző forrást a vegetációs időszakban.

A kivágott fa helyére két-három évig ne ültessen facsemetét és semmi esetre se ültessen ugyanolyan növényfajt, mint amilyen a kivágott volt. (őszibarackfa helyére ne kerüljön ismét őszibarack-csemete.)

Vizsgáljuk át a telelőben levő edényes növényeinket és, ha a földjük kiszáradt, akkor öntözzük meg őket. Vannak olyan növények ugyanis, (például a fuksziabokrok, a rozmaringbokrok, a babérfák, stb.) amelyek számára a földlabda egyszeri kiszáradása is tragikus következményekkel jár. Persze az se kívánatos, hogy a növények vízben álljanak, mert ettől a gyökerek megpenészedhetnek.

Fagymentes időben a teleltető helyiség alapos szellőztetése felüdíti a növényeket.

Mit szerezzünk be?

Érdemes már most foglalkozni a kerti termeléshez szükséges anyagok beszerzésével. Ahol a közelben folytatnak gombatermesztést, ott nagyon előnyös a letermett gombakomposzt használata a talaj szerkezetének megjavítására és humusztartalmának növelésére. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a gombakomposztot műtrágyával kell dúsítani ahhoz, hogy számottevően növelje a talajunk termőképességét.

Az utóbbi évtizedben a termelők igen jó tapasztalatokat szereztek a fakéreg használatával. Ez a szervesanyag kiválóan alkalmas a talaj takarására, mert megakadályozza a termő talajréteg kiszáradását, a gyomosodást és a túlságos felmelegedést. A kéregtörmelék két-három év alatt korhad el és gazdagítja a talajt humusszal.

Célszerű beszerezni a műtrágyát is. A tavaszi időszakban a növényeinknek sok nitrogénra lesz szükségük, ezért a vegetáció kezdetén nitrogén műtrágyát vagy olyan vegyes műtrágyát szórjunk ki és munkáljunk be a talajba, amely több nitrogént és kevesebb foszfátot, illetve kálit tartalmaz.

A laboratóriumi talajvizsgálat ma már nem túlságosan költséges dolog és igen sok, hasznos információt nyújt a kertészkedőknek.