Már a kisiskolás tankönyveinkből megtanultuk, hogy az énekesmadarak az ember hasznos és kedves segítőtársai. Később is sokat olvastunk és hallottunk arról, hogy védeni, gondozni kell az énekesmadarakat, amelyek roppant sok hernyót, kukacot, bogarat pusztítanak el, és ezzel a legtermészetesebb módon védik meg a kertek gyümölcsfáit, szőlőlugasait, veteményeseit a kártevők pusztításaitól.

Úgy látszik azonban, hogy a madarak hasznáról még mindig nem tudunk eleget, mert nálunk alig történik valami az érdekükben. Sőt, gyakran tapasztaljuk, hegy már felnőttnek számító sihederek az énekesmadarak fészkeinek, odvainak kifosztásával szórakoznak és a légpuskákat sem célba lövésre, hanem madárírtásra használják. És minthogy a kertben fészkelő énekesmadarak nagy része elég vigyázatlan, rendszerint éppen ők esnek az ésszerűtlen pusztítás áldozatául.

Készítsünk mesterséges odúkat! Az udvarokban, a házak körüli nagyobb kertekben álló öreg fákon gyakran találunk fészkelésre alkalmas odúkat. Tisztítsuk ki ezeket, és az odú bejárati nyílása alá szegezzünk egy kis (5x15 cm-es) deszkalapot. Egy madárpár rövidesen meg fogja találni és biztosan fészket rak belé!

Hulladék faanyagból egyszerű módon készíthetünk odút. Ezeket úgy helyezzük el, hogy a macskák ne érhessék el. Elhelyezésükre a legcélszerűbb az öreg fák ága vagy kisebb fák koronaelágazása, de eresz alatt, sőt tűzfalon is kedvező helyet találhatunk nekik. Tegyünk az odú aljára egy kevés fagyapotot vagy más egyéb, puha, meleg, szálas anyagot; az odacsábítja a hontalan madarakat.

Etessük a madarakat! Nincs kedvesebb látvány, mint amikor az ember télen - a jól fűtött szobából - kitekintve a havas kertre, ott látja a madarakat csipegetni, repdesni. Mozgalmassá, élővé teszi a téli álmát alvó tájat.

A madarak élete azonban ilyenkor korántsem idillikus. Fő táplálékuk, a rovarvilág ezernyi képviselője ilyenkor mélyen a föld alatt vagy a fák kérge védelmében rejtőzik a kis madarak számára elérhetetlenül. Csupán a fakopács (zöld harkály) tudja előbányászni szorgalmas kopogtatással a táplálékát. A talajt is hó borítja, onnan se tudnak az énekesmadarak magvakat felszedni.

A madarak többségének legjobb létfenntartó táplálékai a zsíros-olajos magvak (napraforgó-, kender-, lenmag, csiraképtelen lucerna, lóheremag stb.). Nagyon hálásak a madarak - különösen a cinkék - a zsinóron a fák ágára akasztott faggyúdarabért, amelyre rendszeresen rájárnak, de a verebek nem merészelnek rászállni.

A magvakat ne szórjuk a hóra vagy a földre. Készítsünk lehetőleg olyan etetőt, amelybe nem hull bele a hó. Az ilyen fedett etetők nádból, műanyagból. deszkából könnyen elkészíthetők. Újabban nagyon ügyes önetetőket készítenek műanyag flakonból is; ez mindig csak a szükséges magmennyiséget adagolja ki.

Az etetők a gyep közepén, virágágyak között vagy a fák ágain kaphatnak helyet. A csinosan elkészített etető állandó dísze is a kertnek. Az ablak párkányán is elhelyezhetjük úgy, hogy a ház gyermekei minél több madárral ismerkedhessenek meg.