Az egykori kataszteri szabályozás (1875. évi VII. tv.) a termőföldet művelési ágak és minőségi osztályok alapján csoportosította, vagyis a termékeny, jó fekvésű földek magasabb, a gyengébb (homok, szik) talajok pedig alacsonyabb aranykorona-értékeket (aK) kaptak.
Az egyes kategóriák jövedelmezőségét, az ún. kataszteri tiszta jövedelmet a kor fizetési eszközében, vagyis aranykoronában fejezték ki. Ez ma már nem felel meg a valóságos értékeknek, ezért időről időre új értékelési rendszereket dolgoztak ki, de ezek egyike se váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, azért a földnyilvántartás (telekkönyv) még mindig az aranykorona-értéket tünteti fel.
A 0–17 aranykorona értékű földek gyengének, a 17–25 aranykoronára becsültek jónak, ezen értékek felett pedig igen jónak, értékesnek számítanak.
2011-12-07 11:15
v é k a búzát elvetnek adott terűletre,aratá s után lemérik a kapott termést és ez a mennyiség dönti el hány aranykoronás a föld.Sajnos a jelző számokat mint gyerek,nem jegyeztem meg,igy nem tudok válaszolni gyermekeim,unok áim ezirányú kérdésére.Ami lexikonokhoz hozzáfértem mindegyikbe kerestem,de sehol nincs adat.
Mellébeszélés va,adat nincs!/mennyi búzát,mennyi terűletre,betak arított terménysúj-koronaarány.Mérnök úr,az Isten éltesse Önt az emberi kor végső határáig,de ha Ön is elmegy,kitud erre választ adni a jövőben?...
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.